amúgy tényleg én is aztmondom hogy maga az esküvő fun. jó dolog, és poén, és gördül és alakul, és nagyon jó volt. Csak rövid. Ebbel azóta is azon csodálkozunk hogy milyen iszonyú gyorsan vége lett mindennek, és megy a poénkodás hogy csináljuk újra meg.
Ha most kérdezi meg w hogy megéri-e akkor aztmondom hogy megéri. Sőt! Nagyon jó volt. Ha a nagytotált nézzük, az egyetlen rossz dolog nekem az volt hogy nem tudtam az emberekkel - vendégeimmel-vendégeinkkel - olyan sokat lenni ahogy azt én szerettem volna. Jó lett volna úgy harminc felé szakadni, és minden asztalnál ott ülni, és végigdumálni mindenkivel a polgári szertartásnál a termet, az ufófejű anyakönyvvezető nőt, a király zenéket (hamarosan prezentálom azokat is). A templomban sutyorogni a padban, röhögni Ervin atya beszólásain, meghatódni. Autókázni, aztánmeg ismerkedni a többiekkel, végigenni-inni a repertoárt, és közben beszélni-beszélni-beszélni, hiszen mindenkivel szerettem volna. És a végén pont nem tudtam. Jameg fényképezni. Kellett volna egy olyan fejre szerelhető kamera, mondjuk a diadémba rejtve, amivel végig tudtam volna venni az eseményeket, mert nagyon klassz volt az én szemszögemből nézve is az esemény.
Az is jó volt, amikor a polgári után beszálltunk a fehér bogárba, és köröztünk a városban... Mindenki integetett meg mosolygott aki észrevett... meg különbenis. szóval nagyon nagyon jó volt ám. De abból hogy jó, abból nem lehet posztot írni, hehe.
Najó, mégegy fárasztó tényező amire _senki_ nem figyelmeztetett, és ezúton szeretném felhívni minden leendő menyasszony figyelmét rá: a vendégseregletből a rajongó 3-4-5 éves kislányok a legeslegesLEGfárasztóbbak, akik fürtökben lógnak rajtad, a kis ragacsos kezükkel folyton huzigálnak jobbrabalra: "gyere menyasszony, gyere!", meg "figyelj, menyasszony, nézd mit találtam!", meg "had simogassam meg a fátylad!" és egy perc nyugtod sincs, iszonyú fárasztóak, rángatnak, követnek, de NEM TUDSZ haragudni rájuk mert amint rád néznek azzal a malomkeréknyi szemeikkel, tömve csodálattal és áhitattal, akkor önkéntelenül is csak a mosoly buggyan ki belőled és a harag csírája is elpárolog.
