Pénteken átcincáltuk az összes bútort a középső szobába ami ott marad, és az eredetileg tervezett "csak az ülőgarnitúra marad" felállásból már nem sok minden van, mert megkegyelmeztem pl két fotelnek is és nem számoltam pl a sok sok bizbasszal ami lakásdekorációs célt szolgált annó, és talán még fog is, meg a temérdek papíralapú izével - számlák, szerződések, stb... kvázi az életem -, amiknek a tárolása még külön kihívás...

Szombaton csak egy festő jött felmérni a lakást hogy adhasson árajánlatot, a szombat pihenőnap volt. Aztán

vasárnap meg megkaptuk az arcunkba a festő árajánlatát, ami szinte forintra megegyezik a másik festő ajánlatával, úgyhogy majd ma döntést kell hoznunk hogy melyikük legyen a befutó. Aztán még egy kis ejtőzés és egy majdnemkurvajó izlandi film után átmentünk egy kis lájtos hétvégi matatásra. Eb a közlekedőt hozta 90-ről 100%-os tapétátlansági fokozatra, én meg lepakoltam a két fapolcomat, szortíroztam, majd szétszereltem őket, és lepakoltuk a kocsiba. Tesóméknál lesznek ezentúl garázs-polcok, mint ahogy eddig is elvileg arra szánták őket, csak nálam voltak felminősítve könyves illetve tévépolccá (ezt így írják helyesen?).

ezenkívül vettünk még üvegmozaikot négy lapot, de még a héten vissza akarom vinni és becserélni valami más szinűre mert mikor otthon a csempéhez próbáltam, nagyon bénán nézett ki. ultranagyon. sírtam is majdnem. de aztán mégsem. mert erős vagyok és nem fogok a tapétafecniken térdepelve, üvegmozaikot szorongatva sírni már csakazértsem. de bosszúból nem is fényképeztem le.