Sokminden történt, a címszavak valami olyasmik hogy pénteken phnb tanácsára bánkra mentünk tavat és jazzfesztiválnyitót nézni, meg hekket enni papírtányérról, műanyagszéken, almapaprikával meg kovászos uborkával. Szombaton ebékhez vidékre, vasárnap meg eb tesójának a gyerekének volt keresztelője. Amiről a végén elszöktem, mert fejfájásom lett a kis térbe zsúfolt 12 darab 5 év alatti kölöktől. Ez ilyenkor megnyugtat, és egy évre tuti elveszi a gyerek utáni vágyat. sőt.

Hőstett: a hatalmas szülői és másnapi keresztelői traktát a pénteki hekkeléssel együttvéve is úgy átvészeltem hogy a végén súlycsökkenést regisztrálhattam. ehhem. 

Mostanában kicsit nyomi vagyok, mert meleg van, meg mert eb beteg. Emberek, hogy egy pasi mennyire elviselhetetlen tud lenni ha beteg, arra nincs szó. Egy szál trikóban bicajozni leizzadásig, éjszakai hűvösben : vegyél fel valamit! : nem-nemkell! Hidegben nem betakarózni : légyszives használd ezt a melegebb takarót! : neeem! Esti hűvösben kint a kertben : vegyél fel pulcsit : nem fázom!  de legalább ezt a zoknit, mert megfázol! : nem fázom, és nem veszek zoknit!

aztán kapar a torok és jönnek a KÖHHH-KÖHHH, és haldoklunk. 36,3! Ülőfürdő hosszan, majd köptető, meg neocitran, betakarózva, szénné izzadva, halálos kór emészti. De ez még mind hagyján, de hozzá a nyúlós-nyálas-nyegleség, meg elesettség. Coldrex betárazva, bérescseppek cseppennek, és persze az útra meg Sztrepszilsz.

nemmegy ez nekem.  tudom hogy azért vagyok hogy ilyenkor babusgatni meg takargatni, de valahogy ez az egy dolog nem megy. Hogy akkor nem veszi fel a pulcsit, én meg utána ne rángassam meg most hogy szedje már össze magát. ...és különben se egye fel az őszi gyógyszerkészletet.

erghhhhrrr. köszönöm, leültem.