EQ fogyatékos, továbbra is leszázalékolva

mirwen

mirwen

Vendég a háznál, Öröm a háznál

2007. december 28. - Mirwen

Történt az december 26.-án, hogy kedves szüleim hirtelen elhatározták hogy lemennek Balatonra a nyaralóba, hogy megnézzék hogy minden rendben van-e, meg vittek volna le egy-két dolgot, meg úgy egyáltalán, ha már úgy sem vagyunk ott, kirándulnak egyet, hiszen a Balaton télen is gyönyörű.

Mikor leértek, apunak föltűnt, hogy elhányták a havat a bejáratnál,, majd a lakásba belépve az is kiderült hogy bizony ott meg laktak. Az egész lakás felforgatva, kajamaradékos tányérok szerteszét, hányás meg fosás az egész lakásban, magyarán betört egy homi, és ott húzódott meg. Apu ekkor meghallotta hogy még mindig ott van valaki, azonnal telefonon hívta a zsarukat, közben rohant fel az emeletre, ahonnan hallotta a zajt, és ordibálva próbálta - mittoménmit próbált, az ember ilyenkor kiabál az adrenalin fröccs hatása alatt. Anyám kocsonyás lábakkal próbálta felfogni hogy mi történt, közben hihetelen gyorsasággal kiértek a rendőrök, akiket anyu várt a kapuban. Azok pisztolyt ragadtak, és felmentek az emletre, ahol a muki elbarikádozta magát az egyik szobában. Ott szóltak neki, apu a kertben volt addigra, hogy nehogy az ablakon próbáljon megszökni, végül kijött a rendőröknek, feltartott kézzel, azok megbilincselték, és elvitték.

Mint kiderült épp bécsből érkezett, eddig ott hajléktalankodott. Jobb már azt is külföldön tenni. Beszarás. És apropó beszarás, az egész lakásban a több heti ottlakás nyomai, mindenhol kajamaradékok, fűtött magára az elektromos radiátorral mint állat, még a teraszajtó bezúzott üvegét (ott jutott be) is beragasztotta újságpapírral mert fázott. De ez még hagyján, anyám is mondta neki, amikor vezették épp el a rendőrök, hogy ha éhes, vagy fázik, akkor még be is fogadta volna, de hogy képzeli hogy így teleszarja mind a két emelet mindegyik szobáját, meg hány összevissza?! Persze nem felelt.

Természetesen ami mozdítható volt - szerencsére nemsokminden - azt vitte, eladni. Votl sok ruhánk is ott, apunak, tesómnak, azokat mind vagy felvette, vagy eladta.

Az ügy szépsége, hogy tegnap kiderült hogy mivel a cuccok fele meg is van a helyi zaciban, a pasit kiengedik, és a biztosító meg egy krajcárt sem fizet, mivel megvan a tettes, be lehet perelni. De mivel hajléktalan valószínűleg úgysem tudna egy fillért sem fizetni, magyarán hiába a tettes, hiába a betörés, NULLA forint.

És a legszebb az egészben, hogy így néz ki a mi szánnivaló hajléktalanunk:

 

(Rajta a tesóm fehér kabátja, apám zöld kabátja.)

ezt a képet anyu csinálta mielőtt beültették volna a rendőrök. Egy ilyen ember miért hajléktalankodik és miért betörő? Legfőképp miért szarik a szoba közepére??

Kérdezte is anyu most a rendőröktől hogy mégis mi a garancia arra hogy ha holnap kiengedik akkor nem jön újra vissza?

Rendőr: Semmi.

A bejegyzés trackback címe:

https://mirwen.blog.hu/api/trackback/id/tr775664545

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása