valahol azért mélyen legbelül bánt az hogy nem lehetett nekem is ilyen blogom, illetve hát ugye kétszer is nekirugaszkodtam, aztán mégiscsak elvették mindkét műsor sugárzási jogát valami magasabb ORTT-nél. Ugyanakkor viszont áldásként próbálom megélni ezt, mert az tapasztalom hogy amennyire rágörcsöl az ember a témára, főleg a legelején, aztán az elsőnél, aztán a következőnél, aztán megtorpan. és elmélázik. Hogy csak a görcs hajt? Rákényszerülsz az objektivitásra, leállsz a kivizsgálásokkal, és a végén rájössz hogy talán jobb is ez így. Szabad percek, napok, hetek.

JQ írta meg az igazságot hogy aki kicsit is labilis volt alaphelyzetben az a gyerek mellett becsavarodik. Szóval először tegyünk rendet itt fent, a többi nem is számít.