nos mivel sokan félreértettek, egy disclaimer:

nincs a szinglikkel semmi bajon, én is voltam az, sok barátnőm is volt/van/lesz még az, tessék kiélni magát az embernek - hogy ilyen szépen fogalmazzak - bulizni rogyásig, pia, haverok, ____  (üres rész kitöltendő). Erre való ez az időszak. Nem is erről beszéltem. hanem hogy tudni kell hogy ez nem egy állandó időszak, mint ahogy ovis se lehet örökké az ember, hiába jó homokot lapátolni a csillag alakú sütiformába pedig. Minden változik, ettől sokan félnek, pedig nem kéne. Minden időpontnak, és minden évnek, minden korszaknak megvan a maga szépsége, azt kell teljessé tenni, azt kell maximálni. Szerintem.

a tanulságom meg az volt hogy aki őrült pasifaló szingliként szeretne hatvan évesen is kocsmákban  tengeni-lengeni, az ne vállaljon gyereket.

de persze kicsit ferdült az egész azzal hogy valószínű valami nem stimmelt ezzel a nagyanyámmal fejben, csak ugye senki sem kezelte, ő meg orvoshoz soha nem ment, és nem is lehetett ugye elküldeni. Szóval szerintem ilyen mértékű személyiségtorzulás ami nála volt, az már abnormális. Mi ezen nem tudtunk változtatni, pedig kipróbáltunk tüzet-vizet.

uff.