Ja, és el is felejtettem idáig megemlíteni, hogy pénteken lett új telefonom is, Nokia E65. Gyönyörűséges és mélysötétbarna, de a laptop elvakított eddig, illetve még egy kicsit idegenkedtünk egymástól én és az E65. Meg aztán kicsit megcsalásnak is éreztem a hűséges társamtól, a 6230i-től ezt.

Azt ma kellett leadjam, egy új dolgozó fogja kapni. Ésmég csak halvány elképzelése se lesz hogy miket élt át velem az a telefon... Hogy csak egy eklatáns példát említsek: a sarkán felül az a picike folytonossági hiány, nos az akkor keletkezett, amikor az esküvőm másnapján a pánikrohamom alatt úgy a falhoz csaptam úgy jó öt méterről hogy darabokra esett, de kitartott, és semmi baja nem lett - ez persze csak később derült ki. Vagy az utóbbi évek összes mobilos fotója is ezzel készült, a szigeten is ezt szorongattam, fogorvosnál is csak egy hülye fényképezi a száját beavatkozás közben (ezt nem mertem posztolni), lehet találgatni hogy ki az, még szerencse hogy ennél a műtétnél altattak... Ha nincs, akkor nem tudom volna megörökíteni az örökkévalóságnak munkatársam varázspálcáját, vagy a geciszagú fát se, meg a vécépapíros valentinnapot.

és így tovább...

Szóval ég veled hűséges kis telefonom, remélem jó új gazdád lesz.