Volt ez a hosszú játék a jatek.freeblog.hu-n, amin indultunk négyen (senoi, ffc, eb meg én). Szerintem fantasztikusan jó volt, mindig is szerettem az ilyen nyomozós, kitalálós, megtalálós játékokat, rejtvényeket, feladványokat, úgyhogy teljesen testhezálló volt, és ahogy a csapatot elnéztem, a töbieknek is. Voltak vicces pillanatok, mint amikor a fináléban egyedül nyomtam a városi feladatot, és pl meg kellett számolni a millenárison hogy "hány harang van fent?", először ugye azt se tudtam hogy van harang, aztán hogy merre, aztán meg mikor a zsúfolásig tömött napsütéses délutánon leültem a domboldal aljába egy padra, szembe a domboldallal, amin úgy kétszáz ember nézett vissza, és elkezdtem egy tollal meg egy papírral a fejük felett lévő (asszem) hatvan darab kis harangot megszámolni, vagy négyszer, miközben mint egy holdkórost figyeltek engem hogy mi a frászt csinálok, és vajon mikor kezdek hangosan hittéríteni mondjuk; vagy mikor a szanaszét komplikált feladatoknál valamelyikünknek hirtelen beugrott a jó válasz pedig már több napja forgolódtunk csak este az ágyban alvás helyett, vagy amikor a munkahelyemen már a fél csoportot bevontam egy-egy feladat megoldásának kiderítésébe, vagy amikor minél több nyomozót kellett találni, és senoi talált egy adatbázist 2506 darab nyomozóval, vagy a amikor elvileg nálunk lett volna valamilyen kulcs, és összesen egy ásványvizes üveg és egy kisautó volt nálunk én meg nagykéssel álltam neki hogy most atomjaira szedem a kisautót, mert biztos abban van, nos ezek mind-mind fantasztikus élmények maradnak.

A végén még a győzelmet vacsorástul is visszamondtam volna, csak lehetett volna még játszani.

A vacsora amúgy isteni volt, fényképezőgépet nem mertünk vinni, de azért telefonnal lekommandóztuk az összes ételt. így most nyugodt szívvel tudom (én) ajánlani pl a vargányás levest, a kacsamellet és a creme brulee-t, mert ezek világbajnokok voltak, még ha a medvehagyma teljesen hiányzott is a krumpliról (helyette petrezselyem volt).

Szóval annyit szeretnék még hozzátenni hogy nagyon jó volt játszani, köszönjük a szervezőknek, és a többi lelkes csapatnak is, mert jó ellenfelek nélkül egy verseny mit sem ér...

egy hete megvettük az új háztartási cuccost, az elengedhetetlen új nyári kelléket, a fagyigépet. Csak fél literes, picike, de a fagyasztó fiókjába nem is férne nagyobb, viszont olcsó és rögtön két alsó hűtőtállal jött, ami remek, ha azonnal mégegy fagyit szeretne az ember. 

Elsőre David Lebovitz féle alap vaníliafagyit gyártottam (Chilinél találtam ezt az embert, mint fagyi-etalont) és az eredmény több mint fantasztikus lett... Isteni finom, gyönyörűen néz ki és pont jó állagú. 

Kis hibája a gépnek hogy lágy fagyit csinál, bár ez csak nekem hiba, mert eb például ezt favorizálja, de én viszont mindig is inkább jégkrémes ember voltam a fagyival szemben. Szóval nekem akkor jó, ha elkészítés után dobozba töltöm és berakom a mélyhűtőbe még egy kicsit gondolkozni.

Ezek után készítettem egy erdei gyümölcsös joghurtot is, ismét D.L. receptje alapján, illetve egy másikat is, amikor vaníliás alap joghurt fagyit csinálta, és hozzá külön gyümölcs öntetet, rétegezve. a joghurtosakat diétásra készítettem, csak joghurt, gyümölcs és cukor helyett canderel.

eddig masszív siker, mindenkinek csak ajánlani tudom. és tényleg megéri pöcsörészni a főzős fagyikkal...