Ma töltöttem be a 33. hetet, elkezdem a 34.-et, még 49 nap van hátra. A statisztika szerint a gyerek 2 kilós és 43 centi hosszú.

Egyre erőteljesebben mozog, mostmár van hogy fáj is néha ha itt-ott belémrúg. Egyre terebélyesebb vagyok, a hasamon a csíkok szakadnak, undorító, genetika monnyon le. Pedig küzd szegény Vichy krém, de halottnak a csók, ugye. Amit nem említettem még: a bokám is elkezdett formátlan püffedékké válni a nap végére ha túl sokat ácsorgok, úgyhogy sokkal többet kell felpolcolnom, ha nem akarok fellépni mondjuk elefántemberként a Nemzeti Cirkuszban. 

Nehezebb a lélegzés, és egyre inkább elbőgöm magam ha kicsit is olyan a szitu. És egyre inkább villog - vadászrepülős terminus technicus-al élve - a "beszarsz gomb". Egyre jobban összezavarodom hogy mit és hogyan csináljak majd, mi lesz vele, meg mi lesz velünk...

(és egyre többször írom hogy "egyre")