Ma elbúcsúztunk G-től, aki egy hétre elmegy síelni. Nem igazán izgulunk, hiszen minden jel szerint még messze a vége: lepény 0. fokon érett, flowmetria szuper, NST-n a szívhang jó, fájások nincsenek, vizelet rendben, vérnyomás szintén, méhszáj zárt, gyerek meg még olyan magasan van, hogy nagyobb eséllyel böfögöm ki mint szülöm meg jelen pillanatban...
Úgyhogy a vasárnapi leköltözést elodáztuk jövő hét csütörtökre.
(természetesen azért bármikor bármi előfordulhat)
