Kilenc órát aludtam. Tényleg, nem is meséltem, hogy olvastam, hogy a terhesség vége felé jönnek a "vivid dream"-ek, de még én is meglepődtem hogy mennyire igaz. Iszonyúan életszerű, színes szélesvásznú filmadaptációk, dolby surround-ban. Reggelente kell az a pár tíz perc hogy leszűrjem mi is ténylegesen a valóság, és hol végződik az álom. 

Ma is épp valami ruganyos testű tornászlány voltam, akinek épp egy sármos fiatal angol srác udvarolt tört magyarsággal...