a fogzást ismét felváltotta a nagymozgás, mert mostmár szinte ülni sem hajlandó, csak felállni, akárhol meg bárhol. meg már tett egy két bizonytalan lépést is kapaszkodva ágyszél/fotel mellett, úgyhogy nem volt mese, cipőt kellett venni neki, mert a zoknijait elkezdte kikoptatni a nagy csúszkálásban.

Hát így állunk/ácsorgunk mi most.

én meg asszem bátor és bevállalós leszek, és olyan frizurát csináltatok hogy anyám sírni fog (és/vagy én is), de rájöttem hogy úgyis max Zsófi csóválhatná a fejét, hiszen mostmár sapkás idők jönnek.