Az van hogy nem vagyok épp házimunka-tündér, sőt; szeretett vendég nálunk a porcica, egy évben max 2x mosok ablakot, port törölni a legúúútálatosabb feladat számomra. Porszívózni se igazán szeretek, satöbbi. 

Mégis, egy dologban hajthatatlan (vagy inkább megszállott) vagyok: azok a dolgok amit tisztává tesznek minket, azok legyenek tiszták. A szappantartó, szappanadagoló, utálom ha szappanmaradékos. Az összes flakont, amiben füdőszobai cuccok vannak (sampon, tusfürdő, stb) el szoktam sikálni, sőt van hogy az aljukat vízkőtlenítem. A konyhában a mosószeres flakont szoktam elmosni. Az elektromos fogkefe tartóját is mindig elpucolom. A tusrózsát vízkőoldózom, a szivacsokat, keféket szintén vagy sűrűn cserélem, vagy mosom őket. A felmosó vödörnek is tisztának kell lennie, de ugyanígy a felmosófejet is olyat vettem ami gépben mosható. A konyhában az edényeken nem lehet semmi kosz, ráégés kívül sem. Aztán vannak persze a logikus dolgok: a fuga tisztántartása, a mosdókagyló meg a kád súrolása a zuhanyfüggönnyel együtt, mosogatótálca súrolása, de ugyanennyire szeretem a vécékagylót is lesúrolni kívül belül. Nemrég a vécékefét domestoszoztam ki...

És ugyanígy vagyok a többi nagyobb géppel is: a mosogatógép és a mosógép is tisztának kell lennie. El nem tudom képzelni hogy hogy lehet rábízni egy mosógépre a ruháink tisztán tartását, ha a mosógépet nem tartjuk tisztán...

A mosógép a legnagyobb gyengém, erről az összes volt lakótársam, albérlőm, társbérlőm, pasim és barátnőm tudna mesélni, mert sosem engedtem meg hogy más használja, inkább mostam mindenkire, de rendesen el kell törölgetni minden használat után az (elöltöltős) ajtaját, meg a gumis részt az ajtónál, illetve ki kell húzni a mosószer adagoló fiókot hogy szellőzzön.

...és néha el kell mosni a mosószer adagoló rekesz:

(meg fogkefével vízkőtleníteni kell a rekesz helyét, főleg a felső vízsugár lyukakat...)

és a végére egy találós kérdés: miért kell kimosni a törölközőket ha tiszták vagyunk amikor beletöröljük magunkat?

na, már harmadszor mondom hogy ez az utolsó jeles csütörtök, aztán mégis találok újabbat...

Ma 12 hetes a leányzó.

ezenkívül volt még egy csomó minden: legfőképp a nagycsaládos rendezvény, amit anyámék vállaltak be hogy megszerveznek, de a végére tesóm is és én is nyakig benne voltunk. Nem semmi 40+ embert összetrombitálni az ország több szegletéből kisgyerekekkel meg ügyeletekkel spékelve, majd azokat leültetni, megkajáltatni, itatni, stb.

Ahogy az lenni szokott, még előtte való nap se volt fix a hely(!), és aznap meg még délben is már-rég-meg-kellett-volna-tenni dolgokat csináltunk, de aztán szépen kiforrott az egész az utolsó pillanatban, és asszem egy tökéletes kertiparti lett. Mondjuk kajailag kis túlkapással: 10 kiló húsból pörkölt, 10 kiló húsból flekken (meg kábé öt kiló zöldségből is), két hatalmas kondér tyúkhúsleves, 5-5 kiló édes meg sós aprósütemény és egy hatalmas torta. Én például 10 kígyóuborkából csináltam uborkasalátát is. Simán lehetett volna egy esküvőt is tartani...

azonkívül voltunk még ebéknél is, ott kemencés sütés volt (kenyér, rétes és pogácsa) meg bográcsgulyás jellegű valami, ami nem az volt, mert sokkal többféle zöldség volt benne, ami miatt nagyon ízlett. Meg voltunk a négy-gyerekes barátnőméknél is ilyen volt-középsulis családoshétvégén, ott is bográcsoztunk.

Szóval mostanában nem nagyon volt megállás. 

szóval az van hogy egy csomó dolog volt, és ezért nem blogoltam. 

először az eü dolgok: voltunk Zsófival a neurológián, kemény három óra várakozás, nemsemmi... aztán mikor bementünk, a doki kérdezte hogy mi a gond, mondtam hogy repül, ő meg elkerekedett szemmel visszanézett hogy ezért jöttünk? Nem akartam mondani hogy azért nem árt ha megnézi, nem? Szóval végignézegette, ultrahanggal, fogdosással, mozgatással, forgatással és most már papírunk is van róla hogy makkegészséges.

Ugyaneznap délután elmentünk egy dévényes felmérésre, ahol végigmorzsolgatták, majd itt is mondták hogy nincs semmi gond, de egy kicsit kötött a gyerek, de ez még lehet akár életkori sajátosság is, erre figyeljünk, és ha nem múlna akkor jöjjünk vissza esetleg. Nem akartam mondani hogy már a hasamban is deszka volt nála, úgy böködte a bordáimat, most meg simán csak Kispeceknek hívjuk, úgy kifeszíti magát mint egy íj, simán le lehetne támasztani ilyenkor a sarokba a lábujjhegyeire...

ezenkívül még ortopédiára kéne elmenni, az egyetlen valós "veszély" a kötött csípő és csípőficam gyanú miatt, de ami ott megy, az maga a röhej: időpontot kellett kérnem hogy időpontot kérhessek! Csütörtökön telefonáltam két hete hogy időpontot kérjek, erre a lány mondta hogy már elfogytak, hívjam őket hétfőn. Hétfőn elfelejtettem, úgyhogy hívtam őket nagy merészen kedden, erre kiröhögött a lány, hogy mit akarok, elfogytak az időpontok. Mert hogy csak hétfő nyolctól kb 10-ig érdemes telefonálni, mert annyi idő alatt kiosztják az időpontokat. Kafa. Szóval kaptam időpontot jövő hétfőn nyolcra, hogy kérhessek időpontot.

2gigás rammal fésülködik.