Ma délután 4-kor az Erzsébet hídnál lesz a hordozóhét első napja, és egyben a leglátványosabb része: a világ leghosszabb kendője.

update:

 

nagyon jó volt! Több kép még itt.

 

Adatok: hosszat nem tudok, de már van 80-as body is, súlyra meg 6650gr volt tegnap.

Alvás: Éjjel 12 óra 9-től 9-ig. Nappal kábé háromszor alszik, de most még csak kialakulóban van az új rendszer még mindig a napi öt óta. Az ideális eset amikor 10-12-ig alszik egy nagy délelőttit, aztán kb 2-től, vagy 3-tól még két órát, majd még egy esti fél7-7 fele, az úgy fél-1 óra.

Evés: tápszer. A lefekvéskori kaja a fix, a többi még mindig változik, kb négy óránként éjjel is. Volt egy nagyobb megugrás amikor egyik nap több mint 900 ml-t evett, de azóta se kecsegtetett több ilyen mutatvánnyal, inkább a hogyan-imádkozzuk-bele-a-minimumot műsor megy.

Hozzátáplálás: már csak a körömpörkölt nem volt bogyiszlóival. Viccelek, de amúgy tényleg már minden nap van evés. Elég kevés püré megy, azokat viszont én főzöm (párolom): sütőtök volt két hétig, rizspehellyel, meg natúr, vagy feles tejjel (tápszer ofkorz), meg bármi amit a párolóbetétre lehet dobni: alma, répa, stb. Ezekből a max az 50 ml, nem igazán lelkesedik a kanalazásért, mert az passzív, ő meg markolni, harapni és irányítani szeret, úgyhogy:

A többi meg BLW keretében megy: a nagy sztár az általam csak rizskeksznek hívott hamlet szerű puffasztott rizs-szelet, aztán a negyed barack következik, meg a negyedelt alma. Ha túl kemény, akkor kicsit megpárolom, és úgy adom a kezébe. Ezenkívül kenyérhéj is bármikor csúszik. Ritkábban, de már volt: nyers répa, nyers paprika, persze ezekkel nem tud sokmindent csinálni, de ízlelgeti, meg textúrát mintavételez, meg ilyenek. Félig BLW a szőlő, mert 1: azt nem adom a kezébe, 2: hámozom a szemet és magozom és én adom a szájába a darabot, de nyeli mint kacsa a nokedlit. 

Nagymozgás: négykézlábazás, kutyázás, repülőzés, és mostanában a térden állva valamire felkapaszkodás is jellemző. Amúgy pörög 360° körbe bárhova, meg tolat mint egy kismozdony. Ez felettébb frusztrálja, mert ott a játék, el is indul érte, de egyre távolodik minden mozdulattal.

Finommozgás: kezdődik a csipeszfogás, láthatóan sokat javult a markolás, a dolgot megfogása, és az utánanyúlás. Már sokkal ügyesebb pl a teljesen nyálas-csúszós puha barackkal való manőverezésben is.

Fog: ÉÉÉÉÉÉSSS igen! Szeptember 13-án félúton Eger és Ostoros között észrevettem hogy kibukkant egy kis csücsök. És azóta is csak nyomakodik, de már kint van az egész felső recesora, teljesen jól látható, poháron koccan, és ujjon már fáj. szmájli. Egy nap borzasztó sikoltozás volt, de már csak közben, és mostanában nyűgösebb kicsit, és amiből észrevettem hogy valami nem stimmel az a temérdek mennyiségű puki, meg a napi egy kaki helyett a napi kettő-három.

Beszéd: babababa, vavavava, hőőőeeehőőőő. Meg megjelent a gurgulázva nevetés az extra vicces dolgoknál (pl apja beleberreg a nyakába)meg az extra visítva sírás ha olyan a szitu. Nyállal gurgulázás és a felhúzott orral - nyitott szájjal röfögés is új produkció.

EC: fogzás miatt teljes a kavarodás már úgy az egész végtermék ügyben, volt már faluban kék nyomóskútnál Gallseifével pelenkamosás is, és most jórészt alvás közben termel. Vagy pl az etetőszékben egy minden figyelmeztetés nélküli puki-szerű kis adagot, meg ilyenek. Azért bilizünk, csak most kevesebb sikerrel. De mint mondottam volt: nem a siker a fontos, hanem hogy tudom hogy ha bili fölé teszem és kinyomja magát, akkor nem kell se pisilnie, se kakilnia, viszont ha kell, akkor oda megy. 

Hordozás: A hónap szerzeménye egy HAJTKA mei tai. Ezt igazi téli, meg ünneplősre terveztem, úgyhogy fekete pántos, meg a két anyag ami a két oldalán van az is ezt tükrözi. Az egyik arany mintás (képen barnának látszik, de ez aranyszínű, nagyon csecse), a másik oldala meg kevés színű, hogy jobban fel lehessen venni bármihez, de ez is ugyanúgy legyezős témájú hogy meg legyen a kapocs a két anyag között (képek itt a lap alján amin látszik még a kapucnis rész is).

(babakocsi még mindig csak aszalódik a folyosón)

bár most hogy jön a tél, jön a dilemma hogy mi hogy legyen, de majd kialakul, tudom, a tervben amúgy három variáció van: amíg birom elöl, addig jó a terheses nagykabátom, felhúzom a mei-tai előtt. Aztán majd ha hátra kerül, megcsináltatom az egyik kabátom hordozós kabátnak (hátul egy betoldás a babának), illetve ha minden kötél szakad: babakocsi. 

Egyéb: egyre többet BKV-zunk, nagyon szereti, meg járunk más babák társaságába is (vagy anyuka szemszögéből: sorstárs anyukákkal találkozás), meg most amíg még világos van munka után, kis kirándulásokat teszünk ebbel (amíg lehet). Elkezdtük a babajelek tanfolyamot is, úgyhogy lassan majd csinálok egy ilyen bekezdést is az összefoglalókban, bár úgyis csak majd kb 10 hónaposan jelel vissza legeslegelőször.

Egyéb related: Megvolt az első gyerek nélküli esténk: hugom felvigyázott a gyerekre miután letettük aludni, és mi meg a háztól kb 250m-re lévő kerethelyiséges étterem-kocsma jellegű helyre akartunk beülni, de Murphy aznapra valami hülye liverpool meccset szervezett, úgyhogy fullos teltház volt, mi meg mehettünk a parkba a padra. Ott megállapítottuk hogy fáradtak vagyunk, és hazasétáltunk. Hiába, harmincon felül minden nap ajándék.

És a hónap képekben.

Szóval az úgy volt hogy még ezer éve láttam ezt a New York Times-os videót amikor dagasztás nélküli kenyeret csinál a csóka, és igaz tetszett, de nem igazán eszem kenyeret (magamnak még nem is vettem soha). De eb is rendszeres fogyasztó, és mostanában szendvicsezünk elég sokszor, és a fórumon újra olvastam a leírást, és megcsináltam, és VALÓBAN zseniálisan egyszerű, és már rögtön elsőre tökéletes.

tegnap volt az első olyan este, hogy bébiszitterre - gyk: tesóm - hagytuk a gyereket altatás után, és mindenféle esti előkészületek - gyk: smink! szép ruha! - után nyakunkba vettük az utcákat, ha már ilyen szép indiánnyár van, akkor irány a Mókuskert. Séta kéz a kézben, szép, balzsamos az este.

Aztán a pofáraesés: a hely annyira fullosan tele volt, hogy még a kapuban is álltak páran, arra várva hogy hátha megürül egy-két hely. Úgyhogy mi balra el, kicsit ücsörögtünk még egy padon, én kitwitteltem bosszúságom, eb az okokat kereste, ami mint kiderült valami hülye focimeccs volt, alternatívánk nem volt, úgyhogy még sétáltunk egy kört, megláttunk egy másik jó kis teraszos helyet, na oké, este megmentve, aztán mikor úgy 20 méterre járhattunk, kijött a pincér, és elkezdte összeszedni a teraszon a székeket.

Szóval valaki nagyon nem akarta hogy mi itt egy kicsit ücsörögjünk, iszogassunk, beszélgessük Felnőttesen. Beszéltük is ebbel, hogy Zsófi csak azért aludt el biztos olyan hamar, hogy "naaaa, menjetek csak nyugodtan" nyelvkinyújtós-szmájli. Úgyhogy ígyjártunk. Legközelebb meg már biztos nem lesz, ahogy Murphy-t ismerem, mert addigra esni fog/nem fog elaludni időben/bezár a kert/stb.

ma meg névnapja van a kis boszinak

az első fog fehérlik az ínyében. Jó sok sírás és nyűglődés, meg meglepetés, hiszen késői fogzónak gondolta mindenki, mert ez öröklődik és én is meg eb is későn fogzottunk. Lehet hogy mégiscsak a postás az anyja?

szombaton újra a klubban kezdtünk, átvettem az új Hajtka mei tai-omat, ez ilyen szép, ünneplős a télre, majd csinálok képeket. Meg vettem gyapjú pelenkakülsőt, zöldet, igazi merinó gyapjú, úgyhogy most majd vennem kell még a gyógyszertárban lanolint, és kipróbálom majd a gyapjúkülsőzést... kíváncsi vagyok.

Klub után lerobogtunk Hőgyészre, a szarvasgomba fesztiválra, ahol rögtön az első standnál ismerősre leltünk, és amikor épp nem tartottuk fel a bizniszt, ott dekkoltunk. Vettünk vásárfiát is, hét darab, diónyi szarvasgombát, meg mentünk az Aranyszarvas standhoz, ott meg szarvasgombás-mangalicazsíros kenyeret vettünk, amire az előttünk álló hölgy kért még egy pici reszelésnyi gombát, erre a csóka egy jó diónyi darabot ráreszelt a négy szelet kenyérre lazán. Komolyan kivert a víz, mert eddig azthittem hogy majd arany tálkákon lesz körbehordozva egy-két darab mint a véres kard, és a nagyközönség meg majd csak odaszagolhat esetleg ha a rendezőknek/eladóknak jó napjuk van, és nem. Pici helyen, pár sátorral, az épp termőre fordult első szarvasgomba-ültetvényes szervezésében. Voltak gasztrobloggerek versenyen főzni, meg versenyen zsűrizni, meg pici édescuki vadász-malacok is. És mivel a friss gomba csak egy hétig áll el, gyorsan el is rohantunk haza hogy másnap nekiálljunk országszerte teríteni a zsákmyánt hogy mindenki időben megkapja.

Aztán én este arra jöttem rá, hogy a nagy frászt vagyok én gourman, hiszen estére már komoly hányinger kerülgetett ha kinyitotta valaki az üveget, úgyhogy elbúcsúztam a magaskonyhai-sznob énemtől, és egy újabb ételt tettem egy nagy sóhajtás közepedte a nemszeretem-listámra.