elkezdtem tegnap este Csernus doki "A Férfi" c. könyvét.alapból nem szeretem Csernust, mert túlságosan úthenger, bár biztos azért nem szeretem, mert félnék egy ilyen úthenger mit passzírozna ki belőlem.

amit eddig olvastam, abban van sok jó meglátás, nagyon az elején vagyok, de valaki aki olvasta még most szóljon vagy nyugtasson meg, hogy a sok fikázáson kívül van benne valami konkrét építő jellegű hozzászólás is?
az a bajom hogy az jön ki hogy minden férfi ilyen meg olyan. De komolyan, van olyan hogy tökéletes férfi? szerintem ugyanúgy nincs ilyen mint tökéletes nő. és nem is kell. az olyan mintha két tökéletes négyszög lenne, és úgy akarnának _kerek_ egészet alkotni.ahhoz jing-jang szerűen formátlan kis puzzlénak kell lenni, saját formánkkal és a  másikéval tisztában lenni, és elfogadni hogy így leszünk egyek. hogy dinamikus az egész.

(meg közben leszámolni a "mérgező szülők"től hozott mintákkal.)