teljesen rá vagyok állva a tökre. Pedig a szezon első sütőtökje katasztrofális volt, még szinte semmi cukortartalma nem volt, úgyhogy csak főtt és égett a sütőben, a lassan karamellizálódás helyett (apróra szoktam vágni, és hosssszan sütöm sokáig, majdnem amíg el nem kezd égni). A második is ugyanaz az eresztés volt, abból krémlevest csináltam almával Chiliesvanilia receptje alapján (nekem mondjuk ez túl édes lett).

Aztán vettünk Hokkaido tököt, azt is sütöttem, az finom lett, de még szintén kissé éretlen.

Ma megint nem tudtam ellenállni, és két tök jött velem haza, az egyik sül, a másik most készült el leves formájában. Meglátjuk.

Ha így folytatom, akkor narancssárga leszek mire leesik a hó.