szégyen-szégyen, visszadátumozva most csináltam meg Simi 5. hós posztját... képek még mindig nincsenek...

amúgy Zsófival ma voltunk utolsó kötözésen, már csak itthon kell kenni és kötözni kicsit, és lassan lehet fürdeni is, azaz víz is érheti. egész szépen gyógyul, bár még én úgy két hetet adok neki hogy ne legyen "lyuk" a lábfején, mert még van. Doki szerint vigyázni kell hogy majd ha kötés nélkül lesz hogy ne feszegesse a lábát, meg ne érje nap. és kábé egy év mire teljesen elmúlik a helye.

meg ma volt itt Japántanárnőm a két lányával, öt éve mentek el vissza japánba, azóta egyszer találkoztunk, amikor eljöttek az esküvőmre. Nagyon nagyon furcsa volt egy villamosmegállóban úgy elbúcsúzni hogy lehet hogy soha többet az életben nem fogunk tudni már találkozni... ilyen búcsúkat az ember vagy soha nem csinál, vagy a reptéren. de nem egy villamosmegállóban... hjajjj...