tegnap délután játszott a kisasztalánál, építőkockákat hozott, épített valami tornyot épp, én meg bámultam a hátát, a pici kis törékeny kislányt, az aranyló fürtöket, hogy milyen gyorsan nőnek, meg milyen csoda aranyosak ilyenkor, két és fél évesen, amikor egyszer csak ledőlt a torony, leesett egy kocka, Zsófi meg megszólalt a kis cérnahangján:
-bazmeg!
...ilyenkor mi a helyes reakció? mert belül felváltva sírtam és röhögtem és égtem magam előtt.
