egy pár szó még a kórházról, amit mailben Balázsnak írtam:

"Mai este volt a legszarabb eddig, igaz hogy a hanyosfosos lanyek atkoltoztek a 2-es szobaba, ugyhogy egy haromeves kisfiu jott a Viki helyere, de aztan ,ett egy cukros 14 eves Barnusek helyere es ejjel kettkor meg egy szinten cukros egy eves meg Moniek helyere, de mindez ugye azzal jart, hogy egesz ejjel ment a villanyfelkapcsolgatas meg az inzulin beallitgatas , meg csipogas meg inzulinozas, aztan megebredt az egy eves ugy hajnal harom fele es bogott mint a borju fel oraig.

ja, meg kis fun fact: a noi wc t meg "valaki" total osszehanyta meg este valaki friss, veres hanyassal, ugyhohgy ma megint a gyerek vecet kellett hasznaljuk. 
Mar varom hogy mit fog szolni a goromba takkerneni.
ja es Jozsi nover van megint.

worst night ever

csok

e&zs"

és aztán eltelt a nap, szobatársak jöttek mentek, már szinte senki ismerős sem volt, mindenkit kiszórtak, eszetlen nagy fejetlenség volt a sok új emberrel.

már rohadtul elegem volt egészből, de Zsófin látszik hogy még nem százas, hője hol fel, hol le, de már nem magasra. aztán fülészeti kontroll is megvolt, csökkent a fülgyulladás is úgyhogy kedden végre ténylegesen megkaptuk a zárójelentést, de Zsófit letettem még aludni a kórházban, mert a múltkor mikor hazavittem alvás előtt hogy majd otthon, hát abból minden lett csak alvás nem.

jaigen, háthiszen ma van Zsófi születésnapja, úgyhogy mikor kiderült hogy apámék jönnek fel, szóltam hogy hozzanak valami jelképeset, úgyhogy volt nagy örömködés mikor meglátta őket. Ki ugyan nem mehetett, a fotocellás ajtón szinte csak bedobni volt idő az ajándékokat (látogatási tilalom), ő meg elvette, berohant és már bontotta is, addig én kimentem beszélni keveset anyuékkal. Kapott egy négyes gyertyát meg hat kinder tejszeletet, egyikbe beletettem a gyertyák később, a többit meg elosztottuk a szobatársak között. Aztán alvás, majd háromkor hazajöttünk.

útközben felvettük Simit, majd haza, és kis akklimatizálódás után egyszer csak hoztam a tortát (Balázs vett egy mini epres tortát a daubnerben (isteni volt)), amire szórtam kevés rózsaszín gyöngyöt még hogy vidámabb legyen a mélabús csokireszelék helyett. És szülinapoztunk kicsit. majd megkapta azt a nagy Play-doh cukorkakészítő állomást, amiért már harmadik hónapja könyörög. (Mindig reménykedtünk hogy elfelejti, de úgylátszik már nem lehet a gyerekkori amnéziára alapozni tovább)

volt nagy örömködés meg játszás egész este.

kicsit később levágtam Simi haját géppel (másodszor életében), cuki, amerikaikatonás, majd hatalmas fürdés, és Zsófi ki is dőlt kilenckor, Simi kicsit később.

Aztán anyának is szülinapozás jött... haha