még mindig semmi. de tegnap NST-n kiderült hogy a gyerek csak jófej, azért nem jött ki, mert most csurig tele van a szülészet, nincs egy szabad ágy sem. Márpedig nekem határozott elképzelésem van arról is hogy hol vajúdok/szülök és hogy melyik kórteremben fekszem utána. Azt pedig csak hasonlóan üres kórház mellett valósíthatom meg, mint ahogy volt eddig Zs-val és S-vel is. Mondjuk kétszer mákom volt, statisztikailag harmadszor már nem lehet, de azért hátha.

csütörtökön lesz újra NST.

tegnap itt volt tesóm is, ő most vadászrepülő pilótákat interjúvol a szakdolgozatához, eddig csak a rep.orvosira járt be, most majd a laktanyába is, halálosan irigylem, illetve hát hogy elmúlt ez az egész, röhej. amikor még én akartam katona lenni. nagyon érdekes belegondolni hogy hogy alakulhatott volna az életem ha megvan az a hiányzó két pont ami miatt mégsem vettek fel annó... 

namindegy. most megyek, segítek apunak tüzet táplálni a cserépkályhába. (jól esik még egyszer így -valszeg utoljára- itthon gyerekként létezni. hétvégén pl Capitalyztunk tesóm meg apu meg én)