mert szombat lenne a napja. 

ma úgy aludtam, mint akinek az égvilágon semmi baja, háton, hortyogva, vagy 12 órát, oké, voltam sokszor pisilni, de se az insomnia se a minden-porcikám-fáj érzés nem volt a közelemben sem, amitől nem is olyan rég még rémálom volt este lefeküdni, mert csak szenvedés volt az éjjel és vártam a megváltó reggeleket féligérbren az ágyban.

ráadásul a terhesség alatt először álmodtam hogy megszületett. illetve hogy már a kezemben fogom, mert kicsusszant. 

aztán az álmom további részeiben meg valami lebegő szuperhíró voltam, szóval még a rémálmok is elkerültek, lehet ezért sem akartam felkelni.

gyerek továbbra se jelentkezik, fájás sem, meg semmi sem.

ma jön B délután, addig apuval lehet hogy nekiállunk egy újabb éhínség-levesnek majd délben, még nem tudom. fantasztikus programok