hogy is kell blogolni? már tökre elfeljtettem
De nem hagyhatom annyiban.
németországi lét viszonylag normalizálódni látszik. A szar továbbra is szar, csak mostmár ismert szar.
állás még mindig nincs, Vilmosnak bölcsi sem. Nekem élet sem.
De 2017 a változás éve, a gyaloglás vége.
Rögtön az első napokban nyertem egy Zewa kéztörlő csomagolásán lévő kuponkóddal egy kurva jó kis WMF keverőtál szettet, Aztán az egyik állásinterjún bejutottam utolsó körig (ahonnan persze(?) kiestem)
pénzzel továbbra is szarul állunk, de valahogy csináljuk majd tovább
Anyósék kaptak kámingáutot, belezakkantak kissé és nem igazán fogadják el a dolgokat, én fejben meg állandóan magyarázkodok, de mostanában próbálom lebeszélni legalább saját magam erről. Mert minek? Mégis ki az akinek magyarázkodnia kéne? meg szarul éreznie magát? Nem hiszem hogy nekem
az egyetlen jó dolog ami szokott történni ha hazamegyek. Mondjuk mostanában abból is a fos jutott: eddig csak holmi vérvételek meg fogászatosdi (jó, parodontológia), de most ilyen műtét, olyan műtét, most már nem vicces. Következőnek áprilisban leszek otthon, azt is mire megszerveztem... hogy utána ott rohadjak anyáméknál félbénán, közben anyósomék kegyére bízva a gyerekek... Ahh, az is szar lesz.
Asszem jól látható tendencia hogy ez is az én végtelen mély gödröm amibe belepicsoghatok....
Pedig most tényleg annyira nem is fos, mint szokott volt lenni