és csak tologatom magam előtt a tornyosuló feladatokat, akkor írok inkább

megint a kajáról, mert csak.

szóval most ott tartok hogy lelkesedés töretlenül, mert 1: jól érzem magam tőle, 2: meglepően hatalmas akaraterőről teszek bizonyságot, és ez isteni (és eddig felettébb ismeretlen) érzés, 3: és bónuszként még fogyok is.

a legjobb hogy nem a fogyás a cél, hanem az hogy mi az amit nem akarok megenni. Inverz vegán vagyok, arra jöttem rá. Növényi sajtos, tönkölybúzás vegafasírt... brrrrrrrr

Most úgy alakul az étrendem hogy kizártam:

- gabonákat minden mennyiségben és halmazállapotban. Egy kivétel: rizs a sushiban. Ez eddig havi egy alkalom volt, de ezt egy múltkori wasabi-s rendeléses incidens miatt maximalista lettem: csak jó minőségű sushit vagyok csak hajlandó enni, azaz a Fujiból, az meg ugye drága, magyarul kb kéthavonta egyszer lesz ilyen alkalom, vagy annyi sem.

- hidrogénezett növényi zsiradékokat, napraforgóolajat. (kókuszzsír és kakaóvaj az zöldlámpás, de az nem is hidrogénezett. Olívaolaj határeset (eddig nem volt rá szükségem))

- cukrot minden mennyiségben, kivéve a gyümölcsökben lévőt. Ha nagyon muszáj, akkor xilit, de mivel kicsit ódzkodom attól is, mert szerintem az is mű, inkább ha lehet nem eszem olyat amibe kell, magyarul csak hébe-hóba állok neki paleo édességet gyártani. nekem az amúgy is olyan nyakatekert dolog, mint a vega pecsenyezsír...

- hüvelyesek (inc. szója, földimogyoró) Itt egy kivételem van: szójaszósz...

- krumpli, kukorica és a többi hasonlóan magas a keményítőtartalmú cucc.

viszont ott eltérek az itthoni mainstream paleo-tól, hogy tejtermékek igen. De tejet nem nagyon iszom, mert nem kívánom, ellenben joghurt, sajtok, vaj, tejszín.

Hogy miket eszem? meglepően sok mindent, ahhoz képest hogy mennyi tiltólistás van. Nagyon fogy a tojás, sokat sül csirke, vagy más hús, (liba, kacsa, csülök), sok leves fő, halak mindenféle formában, reggelente szeretem a joghurt turmixot (2dl joghurt+alma+fél banán), saláták, zöldségek, sajtok, magvak. Néha sütőtök és gesztenye is, mert azokat nagyon szeretem, de ezek határmezsgyés növények.

Nagy édesség kívánáskor: datolya, vagy dió aszaltmeggyel. De nem jellemző. Ez totál furcsa, mert én voltam a "két tábla csokit betolok egy helyben" ember. Valahogy nem esik jól édeset enni.

Csokiból ugye a kakaóbab az jöhet, azaz kb az ilyen 80%-os étcsokik. de azt meg ki szereti, ugye?  Csináltam tortát is, ilyet. De ott figyel háromnegyede a hűtőben már harmadik napja...  fehércsoki párti vagyok, úgyhogy már tervben a kakaóvaj beszerzés hogy házi fehércsokit csináljak.

Az étrend egyik legklasszabb felfedezése a fake-krumplipüré volt: párolt karfiolból ugyanúgy kell elkészíteni mint főtt krumpliból. és isteni! megkockáztatom hogy finomabb mint krumpliból.

Kenyér-pótlók készítését is feladtam, egész egyszerűben úgysem megy, meg ami jó is volt, inkább nem ettem mégsem meg, nem hiányzott.

Nagyon érdekes hogy mennyire rá van állva az ember FEJBEN arra hogy "köret!"; hogy mindent "valamivel" kell enni. És az a valami általában persze gabona alapú (kenyér, tészta) vagy krumpli. És hogy pont emiatt mennyivel többet eszik az ember. Vagyis hogy pl leültem rémülten a legelején a tükörtojás mellé hogy oké, de akkor mit eszek kenyér helyett?? hát semmit! minek a kenyér? mert zsíros? és legyen minek felszívnia? tökbaromság. A kenyér _miatt_ zabál annyit az ember, mert azon csúszik be... kenyér nélkül kb 2/3-ad vagy feleannyit eszik az ember.

Egy extrém példa: múltkor anyáméknál velőscsontleves volt, és utána sült a pirítós a velőnek, én meg már épp legyintettem hogy nem eszem velőt, mert pirítós nélkül mégis hogyan, amikor úgy voltam vele hogy "hát majd kiskanállal". És láss csodát, teljesen nagyon finom magában; sőt, finomabb, mert jobban érezni az ízeket. De persze csak két kiskanálnyit ettem, annyi elég is, kenyéren biztos úgy három teljes csontnyit beszippantottam volna...

Tényleg minőségi váltás és nem mennyiségi. A titok hogy a mennyiséget a minőség hozza magával (fordított arányosan).

Aztán még azt is le szeretném jegyezni hogy döbbbbbbenet hogy a világ (de legalábbis Budapest és Prága biztosan) mintha kizárólag pékségekből, cukrászdákból, pizzériákból, hamburgeresekből állna... mármint hogy nem zavar, már nem kívánom, csak döbbenet.

Gyerekeknek persze nem tiltok semmit, de azért igyekszem jó példával elöl járni, és legtöbbször be is jön. Amikor épp nem tésztát ennének tésztával - mert az a sláger -, igyekszem jó zsírosan etetni őket, had burkolódjanak be a kis idegszálaik: boldogan rágcsálják a töpörtyűt, együtt tüntetik el a tükörtojást, cuppognak a főtt csülkön. Diót meg aszalt meggyet nassolnak.

még egy finomság a végére: jó zsíros kókusztej, ananász, narancs bele a turmixba: kész a pina colada extra.

megjegyezném hogy Simi betöltötte az 1 évet nov.30-án... hogy már egy kerek esztendeje annak hogy megszületett... hogy ez mekkora röhej, na. hogy tényleg csak a gyerekeken látszik hogy mennyire rohan az idő.

írok majd hóösszefoglalót is mindenképp, csak most épp ezermillióval készülődöm holnapra.

ki volt az a jó fej, humoros és cselekménydús életű _fiatal_ _lány_, aki ezt a blogot írta, mondjuk 2006-ban? Hol van, és miért nem találkoztunk mi még? ...már... ?

szívesen csináltatnék fotósorozatot azokról az elsőbabás kismamákról akik azt a töménytelen mennyiségű habos-babos pocakbabás képet csináltatják magukról, amin álmodozva nézik a pocakjukat.

Mondjuk úgy szülés után negyedik héttel, meglepetésszerűen beesve a lakásba, este 11 felé.

nagyon lelkesen nyomom az új étrendet, eb kicsit már kidőlt mellőlem (értsd: nem tudja tartani, de tesz lépéseket azért az ügy érdekében).

Már kifosztottam az új Ázsia boltot - ami amúgy álleesősen szuper hely lett -, szerintem szinte az összes féle alternatív lisztem van itthon (gesztenye, kókusz, nyílgyökér, mandula...), hogy nehogy ez legyen akadály ha találok valami ínycsiklandó receptet. Bár nem tudom mit erőlködök, mert a múltkor sikerült végre egy ehető kenyeret sütni, de sajnos édességnek túl semmilyen, rendes kenyérnek viszont túl édes lett. szóval azt hiszem visszatérek a nyílgyökér lisztes első próbálkozásomhoz, eddig az volt a leginkább kenyérízű. Visszatérve a banánkenyérhez: nem eszem.

Azt hittem amúgy hogy megáll az élet köret/kenyér nélkül, de nem. sőt. Nem tudom meddig tart a lelkesedés, de örülök neki amíg van.

Mondjuk lehet hogy vissza kéne fogni a sok (saját sütésű liba)töpörtyű nassolást, meg a diót és aszalt meggyet, és akkor igazi diéta lenne, de amúgy vicces hogy még így is(!) mennek le a dekák...

ja, igen, magvakból is betáraztam: vettem fenyőmagot, pisztáciát, kesut, makadám diót, pekán diót, és persze török mogyorót, mandulát és diót. Ezek mind natúr, nem sózott, nem pörkölt. Rájöttem hogy utálom a kesut, kedvencem lenne a makadám (ha megengedhetnék a kóstoló 10dekás zacskón kívül többet) és a sima dió meg az egyik legjobb nassolnivaló, főleg aszalt meggyel. Tegnap kísérleteztem, és ffc után szabadon mikróban pirítottam egy kis adagot, és kiderült hogy a dióról lepereg utána a barna héja, és valami isteni a kissé átsült, hártya nélküli dió.

Szóval továbbra is: tojás, hús, zöldség és magvak, kevés gyümölcs, még kevesebb aszaltgyümölcs, sok víz (kéne, ha be tudnám tartani... grrr), egy kis sajt, és joghurt/kefír.

Adatok: kb 9,5kg, 80-as ruhákat hord, 5-ös pelus. 47 centi a fejkörfogata.

kemény egy hete csinálom az új "diétát", ami persze nem diéta, hanem inkább másfajta kajálás, hiszen melyik diétába fér bele a libatöpörtyű? szmájli.

szóval most már harmadik helyről jött felém hasonló nézet, először a (terhességi) cukros diéta, aztán zimonyi féle okfejtegetések, végül pedig egy pár amerikai paleo oldal lapozgatása (nem a Szendi féle mert az nem szimpi). és persze Simi tejmentes diétája is segítség volt: hogy nem a világ vége egy két dologról lemondani, illetve szinte minden helyettesíthető

ami a legnagyobb örömöm és segítségem, hogy eb is mellém állt, együtt sokkal jobb, könnyebb. Nem gondoltam volna hogy megteszi, hatalmas lépés neki. borzasztó öröm nekem.

szóval ilyen útmutatók mentén igyekszünk most tervezni magunknak, gyerekek persze nem érintettek, csak részletekben:

nincs cukor (én még az egyéb cukrokat se nagyon preferálom, szóval nem fogok xilitet venni, max egy-egy canderel néha-néha egy tejeskávéba (erről terhesség alatt leszoktam, előtte tk addikt voltam) mi mézet is ritkán használunk, de régebben se nagyon)

nincs gabona semmilyen formában

az ortodox paleo szerinti tiltólistás tejet nem tudom kiiktatni, pedig nem lennék ellene, mert személy szerint nagyon nem szeretem hogy mennyi gyógyszer lehet benne. Ellenőrzött - aka:saját - tehén tejét még ok, de a nagyüzemitől irtózom. De ez is ilyen kirakat irtózás, hiszen a sajt meg a gyengém, arról nehezen mondanék le.

Elvileg krumpli, hüvelyesek és ugye rizs se lehetne, de ezt már nem tudnám eladni ebnek, szóval maradnak. Én krumplit megpróbálok nem enni, de hüvelyesek maradnak, rizs is, főleg sushi formában, ugye. mwhahaha.

Nagyon szeretem hogy nincs gabona, mert előtte tésztán, kenyereken, szendvicsen, péksütin éltünk, és ettől már hülyét kaptam, mert ugye ötletem nem volt más, ezek gyorsan elérhető/megszerezhető/elkészíthető dolgok.

Nagyon szeretem még hogy most a kenyér helyett zöldséget eszem - paradicsom, paprika; sokkal többet mint eddig bármikor.

És hogy vannak alternatívák. Kenyérhelyettesítőnek pl ezt a nyílgyökér "kenyeret" csináltam, meglepően ehető a végeredmény ellentétben azzal hogy mit vizionáltam mikor megláttam a receptet, de persze nem egy friss vekni roppanós héjú fehér kenyér. Nem is fogy olyan ütemben, hiszen nem ezzel eszünk mindent, hanem arra van, ha nagyon hiányozna valami kenyérféle, akkor van hova nyúlni. Mert ahogy Livi is megmondta, a szénhidrát rettentő függőséget okoz. tényleg.

édességnek meg ilyen Larabar szerűket csinálok: egy marék datolya és egy marék dió/kesu összemixelve. Múltkor pl tettem bele egy kiskanál holland kakaóport, és voila: csokis édesség. Ebből se fogy sok, nem táblás boci fehércsoki (gyengém), de megintcsak a tudat, a placebo: ha édességre vágyom: az is van. (de most van a fejemben egy banán-mandula-alma kombó, ami tuti finom lehet) eb a natúr joghurtba gyümölcsöket teszünk édességet szereti.

amúgy még az a lényege hogy ne feldolgozott kaját együnk, hanem lehetőleg mi készítsük.

hogy miket eszünk/eszek kb? :sok tojás (mind anyáméktól, mint anyóséktól van saját), hús (próbálok nem disznóhúst enni, engem az taszít, pedig az lenne anyóséktól saját vágás), zöldségek (koktélparadicsom és kápiapaprika a barátom). hétvégén csináltunk zöldséglevest, tettem bele Zsófi miatt rizstésztát, de pl nem kívántam. csodák csodája. vagy kezdeti lelkesedés, nemtudom, de mindegy is. Aztán rakott kel eb módra: kínai kelből csináljuk, pici főtt sonka kockákkal, édes annás tejföllel és rizzsel. De ma pl libacomb lesz gombával és sült paprikával.

amúgy eb megjegyezte hogy jó hogy pont ősszel fogunk neki, amikor egyre drágábbak lesznek a gyümölcsök. de nem bánom, mert minden nap nyeremény, amikor nem eszünk kakaóscsigát. most így fogom fel.

a következő lépés nekem: étkezési só visszaszorítás. nna, ez lesz a nemsemmi feladat.

szóval az van, hogy készen vannak az építész tervek, viszonylag rövid idő alatt kiforrott hogy mi az ami jó, hiszen elég konkrét elképzeléseink voltak nekünk is és az építésznek is, ezeket ütköztettük, és az esetek többségében konszenzus született. Kompromisszum leginkább az anyagiak miatt. mondjuk az is akadt bőven sajnos, hiszen nem kolbászból van a kerítés. abszolút minimál költségvetésből akartuk a legtöbbet kihozni, szerintem sikerült is. Valahogy babonából nem merek képeket mutatni.

Viszont a gazdasági helyzet, meg a munkaügyi kilátástalanság - az embert kb bármikor kirúghatják -, illetve a hitelek meg ilyesmik miatt most parkolópályán van az egész. Ha nyerünk a lottón, akkor belekezdünk, addig marad a III.kerület. Amit igazából nagyon szeretek, csak ne lenne panel, a köcsög lakóival, akik pl nem szavazták meg a panelfelújítós programot se, meg a sok white trash ill norvég akik egész nyáron itt piknikeznek ricsajozva a ház előtt.

de még szerencse hogy ez van, mert különben nem is akarnánk elköltözni. ez persze csak önálltatás, hiszen perszehogy jó lenne kertesházban, de azért nagyon jó ilyen jól felszerelt városrészben, jó közlekedéssel lakni ám.

A Baby Signing Time négy dévédéje után el is felejtettem, hogy van élet, és két hónappal ezelőtt vettem csak észre hogy van sima Signing Time, és nyomban megszereztük azokat is, mind a 12 dvd-t, és most az a fő kedvence. Iszonyat ütemben tanulja az új jeleket és hozzá angolul a nevüket. pl csak tenger témában megvannak ezek mind: shark, shrimp, lobster, crab, whale, starfish, jellyfish, seahorse, dolphin, octopus. (ebből a jellyfish és a seahorse-nak én néztem utána, mert kérdezte)

Most jutott el oda hogy a kis ujjait is tudja egyesével alakítani sikeresen, pl az első nehéz kéztartás a "yellow" volt (a lenti linken az "Y" jele), amire egy délután rájött (nem tudtam hogy miben mesterkedik az egyik sarokban állva, csendben. egyszercsak kijött, mutatta csillogó szemmel). Aztán jött a repülő jele. majd a vizilóé (két kézen a kisujj és mutatóujj van csak nyitva, ezek a viziló fogai, ezeket kell összeérinteni) és érdekes módon a "blue" jele volt a legnehezebb ("B" a fingerspellingben) ahol az összes ujj nyitott egyenes, de a hüvelykujjat a tenyér elé fordítjuk: kép

de a színeket is ugyanolyan könnyen megtanulta, pedig csak nemrég lett biztos a magyar megfelelőikben is. Szóval megy a yellow, orange, green, blue, brown, purple, black, red (lassan a white, pink, grey is)

érzések is direkt jókor jöttek, most érdekli ugye hogy ki mérges, mitől ijedt meg, miért sír, és hogy ezeket lehet nevesíteni.

és ugye van a finger spelling minden rész végén, meg ez engem is érdekelt, és sokat néztem meg csináltam, és tegnap állított oda a "W" jelével elém hogy: "vé, dáböljú, ex, váj, zí" én meg majdmegzabáltam.

Szereti csinálni, én meg szeretem nézni hogy szereti. ez a lényeg. Van hogy ülünk a kocsiban, és egyszer csak elkezdi sorolni. Rettentő büszke amikor sikerül egy új jelet mutatnia, főleg ha az ujjakat kell állítgatni hozzá és sikerül.

érdekes az is hogy melyik részeket szereti nézni. Az oké hogy az állatosokat leginkább, de azok után a "welcome to school" a soron következő kedvenc ("anya! a táskásat!"). Nem értem hogy miért jó a "principal"-t meg a "pen"-t nézni, főleg hogy itt már ugye megszaporodnak a fingerspellinges illetve nagyon elvont szavak is.

kép kattintva nagyítódik.

Egyik nap mondta hogy nézzem, "elmosogatott", aztán elkezdte sorolni a színeit a poharaknak, aztán belendült.

felső sor, balról jobbra: csak mutat; "green"; elmosódott "green"

középső sor, balról jobbra: "yellow"; "green"; "blue" (nagyon mondja ezt is)

alsó sor: "brown" vége; mutogatás, "green"

Adatok: kb 9kg, 80-as ruhákat hord, 5-ös pelus.