akkor most 25 kiló szilva megpucolása után bemennék a bamboo nail spa-ba, hogy

"Franciamankiűrt. Pronto!"

visszamenőleg egy gyors update:

Adatok: kb 9kg, 74-80-as ruhákat hord, 4-5-ös pelus. (M-es BM-ből)

voltam kint egy napot - péntek - szigeten. és hát űberfasza volt.

aztán voltunk két napot a balatonfelvidéken, Dörgicse mellett, a hegyen egy présházból kialakított vendégházban, és az is fasza volt.

és megyünk jövő kedden horvátországba. Remélem az is fasza lesz.

már csak az kéne, hogy Simi 40 fokos láza megszűnjön, mert az igazán nem fasza.

és erről csináltam egy hosszabb bejegyzést sok képpel a befőzökre.

meguntam a hajszínem, mert már violet/padlizsán lila volt sokáig, aztán vissza barnába, és utána egy utolsó béna burgundivörös próbálkozás után eluntam az egészet. Meg ugye a sok festés egymás tetején egyre sötétebb és sötétebb végeredményt adott. De az volt a baj, hogy világosítani kétféleképp lehet: leszivatni csutkára szőkítővel, és újra visszafesteni mondjuk egy világosbarnát, vagy lassan-lassan kimelíroztatni.

Nos ez utóbbira esett választásom, pedig nem vagyok igazán melír párti, és akkor még finoman fogalmaztam.

elmentem, befestette, hatóidő letelt, kimosta a hajamból a festéket, és beülök a székbe, és áááááááááááá.... a barnásvörös hajamban élénk pisasárga csíkok, de jó sok... gyorsan vissza a mosóba, hajamra hamvasító.

úgyhogy most úgy nézek ki mint Szörnyella fe Frász, de legalábbis mint aki erőteljesen őszül...

egy kis idő múlva úgyis elmegyek, és újra melír, de akkor új helyre, és akkor átfestjük vmi világosbarnára is, de addig ezzel kell együtt éljek..

ezt nagyon benéztem, szétcsúsztunk. szétcsúsztam. szegény Simi.

tegnap délután játszott a kisasztalánál, építőkockákat hozott, épített valami tornyot épp, én meg bámultam a hátát, a pici kis törékeny kislányt, az aranyló fürtöket, hogy milyen gyorsan nőnek, meg milyen csoda aranyosak ilyenkor, két és fél évesen, amikor egyszer csak ledőlt a torony, leesett egy kocka, Zsófi meg megszólalt a kis cérnahangján:

-bazmeg!

...ilyenkor mi a helyes reakció? mert belül felváltva sírtam és röhögtem és égtem magam előtt.

rájöttem hogy az egy gyerekes lét, az csak valami megtévesztő trailer, hogy utána belevágj a második gyerek készítésbe is, mert ugye milyen cuki, meg milyen jól elvagyunk, és kerek a világ.

Nos gyönyörű a világ így is, de mostmár három- oder négyszögletű, attól függően hogy hogy nézzük, és azért háromszöget gurigatni bazinehéz, na.

(ezek ilyen Zsófi-nagyszülőknél-van-ezért-egyedül-TÉBLÁBOLOK-itthon felismerések)

Van az az igen elterjedt jelenség, ami általában apukák körében dívik, hogy a kisfiuknak megvesznek azonnal, kábé születésük pillanatában, egy teljes nagyszobát betöltő terepasztalt modellvasutazni és/vagy távirányítósautót és/vagy horgászbérletet, stb.

Nos nekem ez a fétisem a kiskonyha volt, úgyhogy igen nagyon erősen tudtam csak visszafogni egészen a kétéves szülinapig amikor végleg nem bírtam tovább, és megvettem az ezer éve kinézett kis ikeás konyhát. És azóta is gyűjtögetem hozzá apránként a bele- és hozzá valókat

Az az isteni szerencsém hogy Zsófi az első pillanattól hasonlóan oda van érte (lásd videó a szülinapi első találkozásról), és néha órákat elvan vele (kétévesek időmértékére átszámítva: 15-20, de akár 30 percet is).

Főz, inni hoz, kenyeret szeletel, sóz, borsoz, süt, mosogat de leginkább kever, meg osztja az ételt, mint egy jól nevelt krisnás karácsonykor.

naszóval lógok egy pár dologgal, leginkább havibeszámolókkal, mert közben ugye fél éves lett Simi, meg Zsófi is rohamosan öregszik. haha. de tényleg.

leginkább pár szóban foglalnám össze: Simi forog, és kúszik. még mindig gyógytornázunk, mert asszimetrikusan mozog, de ennyi, mert amúgy egy evőbajnok, mosolybajnok és türelmes szenvedő alanya Zsófi kísérleteinek, amik olyasmik hogy "vajon fog-e a piros golyóstoll a Simi hajas fejbőrén is?" (fog), "fáj-e Siminek ha rálépek a hátára?" (fáj), "mi történik ha vízoldhatós zsírkrétát adok a kezébe?" (megeszi) stb...

Zsófi meg ultraszenzitív lett az egy hónapos kórházi kínzások következtében, és sokat sír (éjjel is, ez a legrosszabb). illetve emellé bejött még a TerribeTwo is, de most is erősen, az utolsó idegszálamig próbálom magam a következetességhez tartani, és néha úgy tűnik eredményesen. (pl nem engedem hogy csak úgy sírjon, kiabáljon, hisztizzen, hanem mindig meg kell hogy mondja hogy miért. nem baj ha mérges, sőt, csak mondja meg legalább. artikulálja az érzéseit). De amúgy Zsófi is tünemény, ahogy nyurgul, és vedli le a kisbaba háját, formálódik kislánnyá, és közben mint a kosz, úgy ragad rá a nyelv. Komplett mondatokban beszél, jelen, jövő és múlt időben. E/1-ben beszél magáról, visszaemlékezik, és könyvből "felolvas", hogy ki mit mond a másiknak. Minden nap rácsodálkozom ahogy nyílik a világra (és minden nap fegyelmeznem kell magam hogy még csak két éves múlt, attól még hogy beszél, még nem mini-felnőtt, ne kezeljem úgy).

próbálok majd írni adatokat is, a lényeg hogy Simi duplázott: 8kg volt félévesen. Ha így folytatja akkor még fél év és lehagyja Zsófit.