Ő itt Manci, párnák közt, ahogy egy szoba-királykisasszonyhoz illik :-)
Ő itt Manci, párnák közt, ahogy egy szoba-királykisasszonyhoz illik :-)
bekk et bjudapeszt. jó volt otthon, tiszta karácsony előtti hangulat időjárásilag: ködös, hideg, viszont mindenhol kis lámpafüzérek, mint nálunk is a kertben két fenyőn is... szombaton a sulibamenet elkéstem ugye, de nem vesztettem sokat: az első szünetre értem oda, és gyorsan átmásoltam amit addig írtak... aztán meghozták a rendelt könyveteket. persze én voltam akkora balfasz hogy nem rendeltem, merthogymajd én lefénymásolom az egészet jóól... peeerszeee... de aztán észrevettem hogy maradt még egykettő, mert nem volt épp ott aki rendelte, az egyik ilyen kupacra (két könyv..) gyorsan lecsaptam, szóval ez is elintézve... ugyan, nem állok én már neki fénymásolgatni.. szóval könyvprojekt kipipálva. ekkor tesómmal váltottam egykét sms-t hogy mikor induljunk. kiderült hogy ő is piszkosul unja a konferenciát ahova elment, úgyhogy lépne haza hamarabb. nos vita nem volt, megegyeztünk hogy lépünk. ez megy, a lelépés meg a lógás :-) nyugatiban találkoztunk, megvettük a jegyeket, majd mivel volt még időnk bementünk a westenbe. booorzalom tömeg! undoríííítóóó!... ha nem lettem volna éhes, ki is fordultam volna onnan azzal a lendülettel ahogy beléptünk, de nem volt mit tenni :-) bennt a kajásrésznél már az asztalokért is közelharc folyt, nekem is úgy kellett majdnem kihúzni valaki alól a széket, hogy leülhessünk.. szóval no more ünnepi bevásárlás az tuti!
Otthon Manci (kutyusom) mit sem változott, ugyanaz a kis szőrgombóc, aki volt, csak egyre ügyesebb és okosabb. este szexésnyújorkot néztünk, amit az én ügyes tesóm :o) vett fel, méghozzá majdnem egy egész videókazettányit. na annyi nem volt, de úgy nyolc rész tuti.. mondjuk elég balfék részek voltak: hererák meg hasonlók, de azért na... másnap persze azért otthon sem kerülhettem el a végzetem: tesco-látogatás... aztán ebéd, aztán ezmegaz (persze választás is), és máris eljött a visszautazás ideje. és énmegmár itt is vagyok. esküszöm az induláskor Manci megérezte hogy elmegyünk: idegesen járkált felalá a lábunknál, és segélykérően kéreckedett fel egykét simizésért. cuki egy kis dög! jó lenne ha ittlehetne velem... sajálom :-\
pestfelé felfelé az úton olyan iszonytató köd volt, hogy ilyet még nem pipáltam: a felezősávból jó ha két vonalkát láttunk előrefelé ködlámpával... mentünk vagy hatvannal, de ahogy néztük senki nem siette el a dolgot :-) most itt ülök és épp lefagy a kezem, mert voltam olyan kis ügyes hogy nyitvahagytam a szobaablakot tegnap mikor eljöttem itthonról...meg a számítógépet is bekapcsolva hagytam, mert meg az emule: épp az Appleseed-et szedem lefelé meg a Kwaidan-t, mára az appleseed első része jött le, más semmi... hülye emule :-P meg mostanában cseszekszik a SETI is. nemtudja valaki hogy mi a fene lehet vele? nem indul, meg semmi... najó, leesnek az ujjaim: megyek felöltözöm.
Kwaidan megy a Dunatévén... elég súlyos eddig... ma voltam megint kalligráfián, azt legalább már elég jól megtanultam, tudom, hogy mit nem csinálok jól. megrajzolom és rögtön ahogy meghúztam egy vonalat, már látom hogy nemjó... de azt hogy úgy menjen ahogy kéne, az még csak ritka adomány. hihetetlen ahogy a tanárnő egy egy laza-de lassú mozdulattal például egy egyenes felrajzol... elvileg nemnehéz, csak egy egyenes, mégis megvan benne az a bizonyos valami, ami még hiányzik az én ecsetvonásaimból...
...most viszont lefekszem aludni, hosszú lesz még a holnapi nap... vagyis nem az a rossz hogy hosszú, hanem hogy korán kezdődik.. ismtécsak egy "bloooeee" tényező...
most jöttünk kajálásból, és ez a szürke idő minden erőmet/energiámat kiszívja... már enni se volt kedvem nemhogy ideülni dolgozni... persze minél többet gondolkodom ezen annál jobban befordulok, szal inkább nem... síelni akarok menni... de idén nem fog összejönni: se ruhám, se pénzem... mondjuk írhattam volna csak aztis hogy "se pénzem" és ennyi is elég, hiszenugye ha lenne pénzem, akkor arra is lenne hogy vegyek egy új sígatyát... namindegy... most nagyon bízom a masszőrtanfolyamban: remélem hogy majd tudom kamatoztatni...
kaja: megkóstoltam az új mogyorókrémes túrórudit: csömör boaa... erről a mese sajt jut eszembe...az nem volt semmi :-) talán az viszi a pálmát a
most néztem meg a School of Rock-ot... jó film, sok jó zenével, én viszont túl sokat vártam tőle, úgyhogy egy kicsit csalódás a számomra. előtte meg az Annie Hall-t néztem meg, amit már láttam, de ezt mindig érdmes újra meg újra megnézni, mert mindig van benne valami ami épp aktuális, amivel épp egyet lehet piszkosul érteni... hiába is erőltetem, nem vagyok most szomorú/ideges, már nem. asszem kijelenthetem hogy kihevertem a nehezét... I've got perspetives man! and I'am gonna do it! talán túl sok angol nyelvű filmet nézek mostanában:-) tényleg, jut eszembe tegnap is volt egy találatom amerikából... hogy a fenébe keverednek ide? nemsemmi...
kaptam egy mms-t a kolléganőmtől, akinek megszületett tegnapelőtt a kisfia... hihetetlen... ez az első terhesség/gyerek, amit az elejétől fogva végig "kísérhettem"... a terhesség még oké... nőtt a pocakja és kész, aztán elkezdtt rugdalózni ott bennt, és mi már éreztük.. aztán...aztán meg befeküdt a kórházba, és másnap kaptunk egy képet egy kisbabáról... eszméletlen érzés volt.. olyan mint valami X-akta... hogy ezer meg ezer babát láttam, kezdve az unokatesóm gyerekeitől a volt osztálytársak gyerekein át, és mégis, ez a baba aki ott formálódott mellettem nap mint nap az irodában - workaholic mother... *sigh* - ez teljesen más volt... asszem kábé itt fogtam fel hogy micsoda hihetelen dolog is ez.. ehhh... nos nosztalgiaóra vége, most kibeszéljük a balfék öregeket... all my respect is to my elder collegues but... DE... tééényleg ennyire elhülyül az ember időskorára?! mert akkor én most kérek valakit hogy lőjön le majd ha már itt fogok tartani! adott szitu: oktatás egy műszaki progihoz, résztvevők: kollégáim meg én, elvileg két csaj meg hat idősebb pasi aki mind mérnökember... nos a nap végére ott tartottunk hogy a pasik szentségeltek, azt se tudták hogy hol tartunk, mi meg cikáztunk közöttük próbáltunk segíteni, ezek meg csak nyavajogtak mint egy rakás ovodás.. hogy Tony Soprano-t idézzem: "it's just fucking senile" vagy valami ilyesmi... asszem holnap vért fogok izzadni annyi melóm volt/lett... meglátjuk...
addigis:
kajatéma: kakaóscsiga... van aki már annyira felnőtt hogy keresztbeharapja, és nem körbekörbe ahogy kell?? ugyanez a kérdés a parenyica sajthoz is áll... bár ott kisebb az "elfajulás" veszélye :-)