ömlesztve:

pénteken senoival zoóbkati divatbemutatón, ahol a szervezés ugyan fejetlen volt, a ruhák viszont egész lenyűgöztek, egykét darabot énis szívesen viselnék.

szombaton délelőtt a virányosi japán iskolában bolhapiac, kirakodóvásár és remek hangulat, csupacsupa japán kisiskolással, meg sok otthoni kacat, meg akciós 50forintos szuper magazin meg hasonlók, illetve a tantestület sütött főzött, nagyon finomat (yakisoba). (japán anyukák által otthon készített sushikból aznap betegre zabáltam magam. kánaán)

mikor hazaértem, beájultam az ágyba, és este hétig aludtam, amikor felkelve viszont nagyon nem tudtam magammal mit kezdeni (egy jó könyvem sincs mostanában, ez nemállapot!), amikor este tíz felé kinézve az ablakon megláttam hogy milyen nagyon ködös-párás idő van, és megkívántam a sétálást, így gyorsan felöltöztem, hónomalá csaptam a fényképezőt az állvánnyal, és nyakamba vettem a várost. mindenféle lehetetlen helyre bemásztam, belógtam, felmásztam, majdnem a Moszkváig mentem, és fél egyre értem haza. egyszer nagyon beszartam: egy majdnem macska méretű patkány surrant át előttem, először azthittem vmi pici kutya vagymittomén, annyira nagy volt (vagy húsz centi maga a teste), de barna volt, félreérthetetlenül rágcsálóformájú, és ott volt a még plussz húsz centis csupasz farka...  lehet hogy vombat volt, vagy valami ilyesmi..

vasárnap meg tesómékkal megnéztük a leendő új házukat Dunakeszin, és végülis náluk lebzseltem egész délután is...