hajnalok hajnala, nem is tudom hogy mit keresek én már fenn?

egyedül őrzöm itthon a házat, és teljes meglepetésemre alig alig van kedvem ideülni a gép elé... inkább kimentem fáért, és begyújtottam a cserépkályhába, Mancit nyúztam, és estebédeltem egy jót. Anyu jólvan - kórházba ment egy rutinműtétet végeztek rajta -, holnap már jöhet is haza. Apuval meg gyakoroltunk egy kicsit vezetést, érdekes volt. Most viszont megyek, odakuckózom a kályha elé, pokrócokkal, párnákkal meg egy jó könyvvel, meg eszek egy kis házi disznóbirsalmasajtot.

krva OTP még mindig bezár pénteken kettőkor? ez hihetetlen hogy ezt még meg merik engedni maguknak!

most meg indulok haza vidékre. szabadnap jó dolog

melóban ma mint mindig a nőket dumálták ki épp a pasik, amikor a Gusztustalanfejű tette azt a kijelentést, hogy azért jobb vékony pasinak lenni, mert akkor a vékony nőknek is bejön, meg a husibbaknak is. Erre úgy a fogam alatt visszamorogtam hogy ez hülyeség, a dagi csajokat mindenki leszarja, erre felzúdult Gusztustalanfejű - meg műmorogtak a többiek a háttérben -, hogy necsináljammár, hiszen az irodában is én jövök be neki. Itt hirtelen megállt a társalgás ... szó bennszakadt... valami hüje poénnal elütöttem a helyzet kínossá válását. Szóval így vagyunk..Háhááá.... kibújt a szög a zsákjából!

borzasztóan várom hogy vége legyen a melónak mára. tegnapesti lazulást nekem mostazonnal! tellhetetlen vagyok és önző. hasalni az ágyon láblógálva, közben megvitatni az élet nagy dolgait, néha szó nélkül, közben soma.fm fizetett műsora, meleg takaró és kinnt hóesés. jóleső. megvető pillantásokat el innen, jönnek a rímek, ó ti rémek! meneküjjünk!

miért vásárolok rögtön két darab gyümölcsös joghurtot amikor tulajdonképpen nem is szeretem? fogós ravasz kérdések az ilyenek. most itt turkálom, közben pedig ugye az éhező afrikaiakra, a fogyó pénzemre és a szűkülő nadrágomra gondolok sokat. Amúgy épp most fejeztem be a reggeli projektemet, ami a sesblogon talált tudományos papírrepülő meghajtogatása, kipróbálása és természetesen a kudarc feletti dühöngés volt. Pedig kilógó nyelvvel hajtogattam, méricskéltem, celluxoztam, vágtam, és mégsem. Aztán a kollégákkal kupaktanács keretében még ellensúlyt is kimértünk a gép törzsénél egy gemkapocs formájában, de ígysem. ekkor Gusztustalanfejű nekiállt, és hajtogatott egy ovis repcsit két mozdulattal, és háromszor olyan hosszú távot repült négyszer olyan szépen. Most mérges vagyok. Pedig már kisiskolás korom óta szerettem volna megépíteni A Tökéletes Papírrepülőt, ami gyönyörűen, szépen siklik messzire.

Erről jut eszembe, hogy a Schönherzben azért az frankó volt, amikor a 17. emeleti szobának az ablakából indítottuk a repcsit. Azoknál már csak a tekercs vécépapír volt szebb látvány, ahol tekeredik messzire...

nna, még élek, bár bármikor szét tudnám harapni a nyelvem/szám és el tudnék vérezni mosolyogva. iszonyú hüje érzés, és ilyen lehet egy szélhűdés után is, és ebbe meg még szar is belegondolni. nem is teszem. viszont most két fogam gyönyörűen meggyógyítva, fehéren vigyorog, a rossz fognyűvőmanókat meg elűztük egy időre. mondjuk maestig. egyébkéntmeg a fekete kénköves mennykő álljon az összes gyerekkori fogorvosba, mert a mi korosztályunknak akkor, azok az érzéstelenítő nélküli Véres Hentesek tették a fogorvoshoz menést egyenlővé a önkéntes jelentkezéssel a vágóhídra. Ugyanis bármennyire is fosok a szuritól, tényleg mindent megold: igaz hogy lerohad a fél pofád, de legalább egy fél szisszenést se érzel a fúrás-farigcsálásból. én még a szemem is becsuktam hogy ne lássam a szájamba ki-be vándorló félelmetes fém eszközöket, így aztán felőlem akár apró játékházikókat is faraghatott volna a fogaimból ha kedve szottyant volna. a leghülyébb érzés az volt, amikor rámszólt hogy jobban nyissam ki a szám, mert már két kezével könyökig benne matatott, és egyszercsak éreztem hogy az alsó szájszélem a lehetségesnél hirtelen mégjobban szétnyílt: szétrepedt...

nahát ennyi, mostmég hat az érzéstelenítő, majd jelentkezem ha elmúlt. vagy nem.

megyek fogorvoshoz. félek azért.