tegnap frankón elcsattintottam egy rakás pénzt a kínai bótban, meg a piacon mindenféle herkenytűre, úgy hogy most otthon mozdulni se lehet a kajás szekrényben, de senoi se panaszkodhat, hehe. Aztán lementünk egerbe ebékhez trónörökös-ünnepelni, majd este kábé tízre értünk vissza, átaludtuk az óraállítást, majd ma meg hozzám vidékre le - tanyát nézni, dzsungel romokat, meg metszegetni egy kicsit. Ezt én cselekedtem az otthoni kis szőlővel (van vagy hat tő), hogy érezzem már végre hogy tavaszodik, meg különbenis, metszeni jó. az olyan destruktivitás, ami a végén látványos rendet és egészséget áraszt. Most meg pakolászom ezerrel, mert kaptam egy fiókot. és ez is jó