az előbb fújtam az orrom, erre majd beájultam hogy mi tárult elém a zsepi redőiből. ilyen csak két hét sziget után szokott csak lenni, ez a feketés trutyi... aztán rájöttem hogy csak a tegnapi tubák utózöngéi... mondhatnám hogy a tegnapi nap fénypontja volt, de nem mondanék igazat, mert a társaság volt az: K, krissz, L és eb. Az utazás már megintcsak jobb volt mint maga a megérkezés és a cél, mint ahogy ez általában lenni szokott, meg legalább levonhattam az örök tanulságot: tanulni csak bölcs embertől szabad. hitelestől. a tegnapi nem volt sajnos az. de mindegy.

jameg, megint újra ráálltam a Filmvilágra.