tegnap a csoporttal velkám-fervell partit tartottunk, a két távozó kollégának meg nekem mint újnak. Férfiakról lévén szó, a szeretetüket leginkább a koccintások számával tudják kifejezni, így az este végén három üres jégeres, négy tekilás, egy viszkis, két boros és számolatlan mennyiségű sörösüveg állt, úgyhogy azt is mondhatjuk hogy megható és igazán bennsőséges este volt. Megtanítottak pókerezni is, de gyanítom csak azért hogy elnyerjék 100 forintomat. volt elvileg szabály is, de ahogy a végén rájöttem, az inkább csak arra szolgált hogy ki melyik szabályt hogy értelmezi (félre) és hogy jól össze lehessen veszni akár tíz percenként is. Eleinte még bocsánatot kértek egy-egy emberes böfögés után, aztán mikor megemlítettem hogy "három év schönherz", már simán lábon is hánytak volna. hiába no, az alkohollal fűtött akolmeleg gyorsan összekovácsol.
ma mintha kicsit jobban betekerték volna a reluxákat, és mintha kicsit lassabban mozdulna mindenki. nem is értem miért... meg olyan szótlanok (én baziálmos)