!gusztustalan részletek
Szóval az úgy volt
hogy terhes vagyok, és ugye voltam annál a dokinál a hatodik héten, és nem látott semmit,
és aztmondta hogy ez egy megszűnőben lévő terhesség, és ennyi. Nagy szomorúság, kis sírás is, stb. Utána elmentem az
én dokimhoz is - G, aki az unokatesóm ugye -, és ő is megnézte, és ő se látott
semmit az ultrahangon csak a hangyák háborúja szerű zajt, ő is mondta hogy hát
ennyi, de ő szólt, hogy azért ha nem jön meg 10 nap múlva se, akkor szóljak,
mert ha valami is benntmarad, és nem akar kijönni, de közben elhal, az
hullamérgezést okoz (v.ö.: belső bomlasztás). 10. nap letelte előtt telefonáltunk,
kérdezte hogy mi a helyzet, mondom, hogy semmi változás, nincs vér,
hőmérsékletem még mindig magas. Csináltam tesztet? mondom hogy nem. Akkor
csinálj. Csináltam, alig hogy belemártottam a pisibe, azonnal erősen
becsíkosodott, úgyhogy másnap mikor mentünk, szó nélkül újra ultrahang, ahol
viszont ott figyelt egy aranyos kis petezsák, a maga majd másfél centijével, ami
G szerint egy négyhetes és párnapos terhességnek felel meg. Úgyhogy csak
mosolygott hogy na miaz, nem akar összejönni az egyik terhesség, akkor még
ugyanazon ciklus alatt hirtelen ovulálok mégegyet csak úgy? És hogy akkor jöjjek
újra két hét múlva megint ultrahangra, mert akkor meglátjuk hogy mi lett... immár visszafogottabb, de örvendezés újra.
Aztán ma reggel
fürdök, hajatmosok, aztán már épp a hajszárításnál tartok, meztelenül a
fürdőszobában, amikoris egyszercsak hirtelen megérzem hogy csorog valami...
lehajítom a hajszárítót, és hát igen, vér...
Sok
vér.
Úgyhogy hétfőn ha el
is áll addigra a vérzés, már csak azt nézzük meg hogy maradt-e bennt még
valami...
Érzelmi hullámvasút,
szevasz...
