Suhannak a napok, közben csak munka meg utána amint csak lehet rohanunk a lakásba hogy az ott dolgozó Elemérnek hozzunk hol ezt hol azt. Tegnap szerencsétlen eb pontosan hat darab barkácsüzletbe kellett hogy elmenjen, mert előző nap kettő másikban sem sikerült már beszereznie a listán szereplő húznikat, dűzniket. És nincs vége! még mindig van a listán cucc...
Tegnap nagy mázlim volt, mert melóhelyen testületileg - két emeletes busznyian - levonultunk Siófokra egy kis láblógára. Minden évben van ilyen, most kicsit szervezetlenebbnek tűnt mint tavaly, de balatonparton fűbe terített törölközőn feküdni, könyvet olvasva, és szemsarokból végtelen vizet, eget és falombot nézni mámorító. Többiek vizibicajoztak, pókereztek, ki mit akart.
El is határoztuk ebbel hogy hétvégén - azaz vasárnap, mert szombaton jön a villanyszerelő - amint csak lehet elhúzunk a városból, valahova hétvégézni. Én speciel frissen vágott gyepen szeretnék hasonfeküdni. Vagy lábat élővízbe lógatni. Vagy csak végtelen horizontot nézni.
