csak hogy meglegyen itt is: tegnap a nappalit is leburkoltuk, és ekkor fedeztem fel hogy én milyen jó barátságban vagyok a dekopír fűrésszel: a csövek helyét szabadkézzel vagdostam ki a laminált-lapból, meg 5mm-es csíkocskákat is sikerült leszabnom a széléről meg mindenféle szuper dolgot. Asszem pályát tévesztettem, és bútorasztalosnak kéne menjek. Egész nap finom fenyőszagban, meg kenném az enyvet, szorítanám a satut és ráspolyoznék. 

Amúgy tanulság még az is hogy ha az ember a glettcsiszolás-maradék port takarítja egy napon keresztül, akkor ne csodálkozzom hogy este fehér és szürke kavicsokat talál az orrában a belekötött matériából, illetve még az is hogy a jó ablaküveg-kaparó pengéje az akkor jó ha frissen viszi a szőrt is a karodról. Ez annyira vicces volt, hogy legalább egy fél órán keresztül tologattam a szőröcskéket a bal alkaromról a szoba padlóján ülve, most meg úgy nézek ki mint aki speedezve borotválkozott

Jött egy új diák ide melóhelyre, az meg tiszta Galla Miklós...

és ápdét is jött JellyBelly ügyben.