aki volt a teraszomon az tudhatja, hogy a növényeknek nagyobb prioritásuk van mint akár az embereknek is, értem én ezalatt, hogy mostanra pl már nem lehet kiférni oda, mert mindenhol virág, virágcserép, láda, kaspó, stb. Minden nap munka után mikor hazaérek, az az első hogy kirohanok, ellenőrzöm hogy ki hogy van, és mivel elég napos az erkély, szinte minden nap locsolás, igénytől függően. Tudom hogy az egyik azt igényli hogy reggel és este is öntözzék, míg a másik inkább azt ha jól kiszárad két locsolás között a földje, az egyik teljes napfényben szeret, a másik a félárnyékban, és így tovább. Volt egy nagy levéltetű támadásom, arra a legspécibb szert szereztem be, lett külön karantén, és egyesével levelenként kezelés, külön törődéssel a betegekkel. Többféle tápom van, ki mit szeret, stb. Újonnan érkezetteknek friss táptalaj, agyagcserép és alátét jár.

Erre most úgy érzem hogy teljes csődött mondott a rendszer, mert hiába minden, valahogy feladta az egész... az egyik fele kidőlt, a másik fele elszáradt - biztos nem a locsolás hiánya miatt -, aztán támad valami ismeretlen lisztharmatszerű akármi, amitől csúf minden, stb...

Komolyan az egyik hősöm az az az Agaphantus Africanus, amit tavaly vettem az OBI-ban, félig leszáradva, alig pár sárga fonnyadt levélként, épp ezért 60%-os leárazáson. Ő most egy év után gyönyörű, sok levele van, és épp két virágot hoz, amiért irtó hálás vagyok, mert úgylátszik hogy a többi elkényeztetett majom növény nem tud semmit se meghálálni.