megírtam első olyan bejegyzésem ami piszkozatként végezte. Nem merem publikálni, majd lehet hogy idővel.

most pedig jobbra el 

kellett nekem hezitálni hogy mi lenne az álommeló meg a hobbi=munka, meg hogy hova mennék, erre ma jött egy levél egy Nagy Cégtől hogy nem mennék-e hozzájuk dolgozni. ÁÁÁÁÁÁÁÁááááááááááááááááááá.... a cég szuper, a munka nemtom mi lenne, de biztos jó, most meg az egészet jól elkiabálom mert annyira esélytelenül jól hangzik, hogy csak a legvadabb álmaimban gondolhatnám hogy összejönne...

olyan ez mint amikor munkát kerestem és ugye két céghez mentem el felvételizni, az egyik a mostani Csavargyár, a másik meg - mostmár elmondhatom - a GE Power volt, ahonnan ők kerestek meg hogy mennék-e hozzájuk Turbina tervező mérnöknek. Érdekes élmény volt a felvételi ahova az esélytelenek nyugalmával mentem el egy havas, de napsütéses téli napon Veresegyházra. Végignézhettem előtte a szerelőcsarnokokat is de közben a fejemben zizegett az a sok turbinalapát, nyomaték, turbina felügyeleti rendszerek, szirszar ami doksikat küldtek előtte hogy olvassam át. Aztán persze nem én voltam az ő emberük, de azért jól esett az egész.

Hogy gondoltak rám.  

Szóval most majd kitalálok valamit

egyik kollégám tegnap bement a gyógyszertárba: 

- Jónapot kívánok! Szeretnék kérni egy olyan memóriajavító gyógyszert... de... ööö.. elfelejtettem a nevét... 

S.A. volt kollégám, aki Bélaként vállalta csak fel az itt szereplést, különböző vicces helyzetbe keveredik Londoni élete folyamán

"Itt egyebkent a helyzet stabil, orzom legendas rossz kedvemet.
Ma vonattal jottem be, mert a komoly kerekparomat mutik, a rosszabb biciklim, meg eleg fura hangokat hallatott, amikor tesztelgettem, es nem voltam biztos benne, hogy nem leheli ki a lelket, ha megprobalok vele bebiciklizni. Ezen felul azt is tudtam, hogy azzal a kerekparommal a vezetoi elmeny szo szerinti es atvitt ertelemben is kimeriti az angol "pain in the ass" kifejezest, aminek oka a gyenge minosegu nyereg.
Azonban, ha tudom mit elek at a vonattal, akkor felvallalom az apro kis fajdalmat, amit a kerekparozas okozott volna. Kezdodott ott, hogy a jegykiado automatak bedoglottek. Be kellett allni a sorba, de a ket ablakbol az egyiket permanansen kisajatitotta egy anya es a lanya. Valoszinuleg az elet ertelme meg minden egyenletet dolgoztak ki a penztarossal, mert minden egyeb kerdest hamarabb lezartak volna. A sorbol megtekintettem 2 vonatom elmenetelet ( 8.08, 8.14). Aztan vegul a 8.28-ast sikerult elernem, amivel csak annyi problema volt, hogy mar az is csoda volt, hogy fel tudtam szallni. A szardiniak sztrajkot hirdetnenek, ha ilyen szorosan kellene lenniuk. Az angolok egyebkent hozza vannak szokva, hogy szemelyes teruket ilyen offenziva eri, es vedekezes keppen barmilyen szerencsetlen pozicioban tudnak ujsagot olvasni. En mivel elkovettem azt a hibat, hogy ugy szalltam fel, hogy a konyvem a leengedett kezemben volt, ezert azt mar keptelenseg volt az arcom ele emelni a tomeg miatt. Cserebe tudtam olvasni legalabb 6 pletykalapot es 4 orszagos napilapot, amig beertunk. Kepbe vagyok Brittneyvel es a terhes hugaval kapcsolatban is. Kapaszkodni se kellett, ki voltam tamasztva. London Bridgenel azt hittem minden jora fordul, mert  majdnem emberi korulmenyek keletkeztek, de aztan a bakter szivos turelemmel kivarta, hogy megint elerje a vonat az eredeti menetgazdasagossagat az utasszamot tekintve. Szerencsere, a leszallas konnyen ment, mert az ajtonal alltam, csak egy urat kellett megkernem, hogy nyomja mar meg a nyitogombot es kiestem. Erre a szivessegre azonban ra voltam szorulva, mert keptelenseg lett volna megfordulni, . A tanulsag az, hogy nem eleg jo helyen lenni, de jo iranyba is kell allni."

az úgy volt hogy elindultun ebnek hosszúujjú pólót szerezni, és tesómékhoz. A kettő metszete a dunakeszi Auchan, meg a stopshop-os C&A volt, de benéztünk ha már ott járunk a Takko nevű osan színvonalú ruházati boltba is. És ott megláttam a leértékelt, 900 (!!!) forintos üveg gyertyatartókat. Mivel én az összeset azonnal meg akartam venni, eb viszont agyalágyultnak nyilvánított, ezért a kompromisszumos határozat után hármat hozhattam el, ami két kicsi és egy nagy.

Este faragtam bele NDK-s(!) gyertyákat, és máris a komód legszebb díszeivé léptek elő.

Képre kattintva képek még.

Eb szerint minden ilyesmi csak haszontalan porfogó, de szerintem egy gyertyatartó az minimum is hasznos porfogó. Én, mint fő randa, funkciótlan ember, szeretem magam szép, funkcionális tárgyakkal körülvenni. Igyekszem az egyensúly megőrzésére az univerzumban, ugye.