Tegnap koponya röntgenre vittük Zsófit, mert születésekor lett egy cephalohaematómája (vérrel teli pukli a fejbőr alatt) a fején jobb oldalon, úgy fél tojásnyi, és most hogy felszívódott, visszamaradt valami fura dudor. Mint kiderült, teljesen ártalmatlan, csak szoktak így viselkedni ezek a hematómák, bemeszesednek.

A gyógymód rá a doki szerint: napi 3*1 puszi. Ez aranyos, sokkal jobban kifejezi azt hogy "kedves anyuka, nincs semmi baj", mert azt az ember sokkal hajlamosabb nem meghallani.

Aztán ezen kívül voltunk már ismerőséknél is látogatóba, meg tesóméknál, meg boltban nagybevásárolni, szóval az élet nem állt meg, sőt ötödikbe kapcsolt.

De volt izgalom is, mikor mentünk a kórházba hétfőn reggel, a margithídnál volt nagy rendőri tömörülés, de mivel nem az úttesten, hanem a zöld területen álltak, már kérdeztem is nagy vicceskedve ebet hogy "na, itt meg mi történt? Meggyilkoltak valakit?", erre arcomra is fagyott a mosoly, amikor megláttam pár másodperccel később ahogy az egyik rendőrautó takarásából egy fekete hullazsák látszódott a földön. De persze ez is mennyire magyarország, hogy a hullazsák nem fedi be az egész testet, és a cipős lábfej az kikandikál...

de talán az még morbidabb volt hogy amikor már végeztünk az egész kórházasdival, akkor is még ott volt a tetem, de akkor már csak egy rendőrcsapat vigyázta. Ennyire azért nem volt nagy dugó...

Kezdek valami vészjóslót érezni ahogy így hullanak körülöttem az emberek...