EQ fogyatékos, továbbra is leszázalékolva

mirwen

mirwen

jódolgok

2010. július 04. - Mirwen

imádom hogy még a nagy áradások meg minden ilyesmi előtt valamiért idén pont ránkjött az ötperc, és minden bukó ablakra meg a teraszajtóra is tettünk szúnyoghálót, úgyhogy mikor most itt a szűnyoginvázió, a lakás egy csendes szúnyogmentes paradicsom. Nincs többé zümmögéses szitkozódva-alvás, éjszaka közepén szúnyogvadászat, egészéjjel-menő elektromos szúnyogriasztó, meg az ő szaga.

aztán hogy megjöttek az új BambinoMio külsők, az L-es méretűek, így újra be tudtam vetni a textilpelenkákat, és azt is imádom, amikor kimosom, és egy egész szárítónyi pelenka virít fehéren a napsütésben, meg hogy Zsófi már többnyire formásakat kakil, így csak a papírbetét négy csücskét összefogva szépen lehúzom a cuccot a vécén, így már nagyjából megúszom a kézi kakimosás örömeit, pedig a gallszappanozást mondjuk tényleg szerettem. tudom, perverz vagyok.

imádom a Balatont is, és most hétvégén is két napot is voltunk, és lesültünk, meg hosszan sokat vizeződtünk, meg egyesek még nagy szunyákat is bedobtak az strandon. Volt még barack, kukorica és lángos evét, hosszas homokozás unokatesóval és másik kislányokkal. (A két gyereken (ott volt Berci is) meg Balázson végig 50+ naptej volt, én meg a nagy kenegetésben totál elfeljtkeztem magamról, úgyhogy másnap este egy teljes felsőtestes Panthenolozást érdemeltem ki égő rákvörösen, de az meg csodaszer és másnapra már csak egy klassz bronzosság maradt mementónak.)

aztán voltunk ma IKEÁban, és összefutottunk Piroskáékkal, volt nagy ölelkezős találkozás, és olyan ezeréve nem találkoztunk fíling, pedig még élőben nem is talákoztunk, és mégis olyan mintha mindig is ismertük volna egymást. Nagyon jó volt beszélgetni, az egész délelőttöt végigdumáltuk, már amennyire a kicsit hagytak minket.

végül azért az eladótérbe is eljutottunk, és a miénk lett egy nagy expedit, azaz pontosabban Zsófié, mert a gyerekszoba kapott végre - egy kicsit több mint sok - polcokat. Azon röhögtünk miközben összeszereltük délután, hogy erre még az unokáink cuccai is elférnek majd.

este meg Normafához mentünk fel sétálni egy nagyot, vacsora gyanánt egy kürtős kalácsot ettünk, amit ott vettünk egy nőtől, házi, és még ilyen finomat egyikünk sem evett. Zsófi ugyan kiköpdöste, de legalább több maradt nekünk. szmájli.

ő meg csak rohangált a réten, kutyákat kergetett, fűszálat rágcsált és úgy kipurcant hogy dacára a kései délutáni alvásának, mégis elaludt fél 10-kor.

A bejegyzés trackback címe:

https://mirwen.blog.hu/api/trackback/id/tr835665189

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása