hát újra itt tartunk. 70 nap van hátra, vágom a centit, ami ugyanúgy ott figyel a hűtő oldalára felmágnesezve mint két éve.

Elvileg úgy 40 centis a fiú, és másfél kilósnak saccolták az ultrahangon szombaton. No meg fejlettebbnek és nagyobbnak mint amennyi idős, leginkább a feje nagyobb, köszi természet! Nem lehetne hogy rögtön hatszor akkora fejet növesszen hogy nehogymár megszülhessem könnyen? hrrr.

Zsófi most nagyszülőknél havajol szerda reggelig, úgyhogy mi meg itt lézengünk a lakásban, bár most ez kifejezetten jól esik, mert már tényleg kényelmetlen a létezés a nagy hassal: se hajolni, se sokáig állni, se cipelni... nem is értem hogy lehet szeretni ezt állapotot...