majd'elfelejtettem: tegnap épp a tévét néztünk, mikor megcsippant a telefonom hogy sms jött, már annyira nem is ügyeltem rá, hiszen vagy húsz sms jött mindenféle karácsonyi jókívánságokkal, gondoltam ez is az lesz, ..aztán csak előkapartam a telefont, erre: T írt hogy már ittis van bécsben!! írtam is neki vissza gyorsan hogy velkám meg vi vill mít on mándéj meg minden, aztán megcsörrent a telefon: hát nem felhívott?! báááz, rohantam ki a szobából, felvettem: "musimusiT.desu.." majd összepisiltem magam a nagy izgalomban! istenem, dehát nyolc éve nem hallotam a hangját, úú, aztán valami konverzésön félét kerekítettünk: éreztem hogy ő is simán ugyanígy be van tojva mint én, de ott vihogtunk nagyokat a saját bénaságainkon, szóval poén volt, és jó lesz, na! anyunál túrtam egy jó kis budapest utikönyvet, nagyon hasznos séta-útvonalakkal meg minden! azért jöhetnek esetleg ötletek, hogy hova érdemes egy japán srácot elcipelni kétünnepközt... persze a szokásos - vár, halászbástya, opera, hősöktere, nemzetimúzeum stb... után... olyan kis hangulatos jó magyar kajákat főző vendéglőkre, amik nincsenek rajta a turistacsoportok listáján, és kurvultak már el... vagy titkos aranyos múzeumra/galériára akrámi...

úúúbazzz.. mennyit kell nekem még holnap takarítanom! ááá...

húúú... rég nem írtam.. nem volt kedvem otthon gép elé ülni még ebben a két napban is... sőt: amint hazaértünk, betettem egy nyál-karácsonyi cédét, hogy áthangolódhassak erre a dolgozós - hó nélküli karácsonyra így last minute...mivel 24-én érkeztünk le, amint megjöttünk, anyámék elrohantak fát venni - ez nálunk mindig 24ei feladat, és csakéskizárólag anyu választhatja ki a fát - mi meg a padlásról lehurcoltuk a dobozokat a karácsonyfadíszekkel meg égőkkel. aztánpersze karácsonyfaállítás meg minden... ebédre a szokásos bajai halászlé+sülthal. aztán végre betódultunk a szobába, hogy ajándékozzunk. frenetikus mennyiségű ajándék volt, és mind-mind nagyon aranyos. én tesómtól két oridzsinál kínai piros felakaszthatós lampiont, amin most erősen töröm a fejem hogy hova tegyem... meg még egy rakás dolgot, de engem is már az izgatott hogy a kenyérsütőgép akkor milyen, meg persze mindenkit, úgyhogy mindenki júzermanualokat meg használati utasításokat meg recepteket olvasgatott ezerrel. aztán beüzemeltük, és egy spéci kész-kenyér-keveréket (amihez csak vizet kell adni) próbáltunk ki, és az egész három és félórás programot végignéztük.. ehhhehh... persze hiába 'égettük ki' előtte a gépet hogy ne legyen gyáriszaga, így is irdatlan büdös volt az egész lakásban. a kenyér egyébként elkészült, és olyan lett mintha most vettük volna egy pékségben, úgyhogy rém büszkék voltunk magunkra, hiszen mindenki azzal riogatott hogy "felneadjátok! az első hét-nyolc kenyér nem szokott sikerülni"...mondjuk nemtom mit ronthattunk volna el 500g lisztkeveréken meg 3deci vizen...namindegy. persze utána az egész három nap a kenyérsütőgép körül legyeskedett mindenki: lett tö9kmagos kenyér, napraforgós, mazsoláskalács, fehér-foszlós kenyér... tiszta poén volt hogy ma már csak saját sütésű kenyér volt a kenyeresben. én itthonra - pestre - még mindig rizsfőzőt szeretnék venni akkoris...

egyébként szorgos semmittevéssel telt el a két(ésfél) nap, sütöttünk, főztünk, terítettünk, pakoltunk, szóval karácsonyi sürgésforgás csakúgy magáért az ünnepért... a cserépkályha is egésznap ontotta a meleget, nemgyőzött apu fáthasogatni. imádom a kályha melegét: összehasonlíthatatlan a radiátorok melegével: ilyenkor ki is kapcsoljuk egy kicsit őket... szóval szerintem nagyon jóra sikerült a karácsony idén...

hétkor haza is értem.. szép. a reggeli holtidő után nagyon beindult a meló, jól haladtam, ez meg jó. meg hihetetlen hogy holnap már karácsonyeste... T meg már Tokyoba utazik épp, zsebében a repülőjeggyel... kicsit ideges vagyok. már hogyne lennék ideges, ha egyszer 7 éve nem láttam.. nagyonjófej, de én meg béna vagyok, és majd csak szerencsétlenkedni fogok összevissza...na. nem negatívoskodok inkább így előre. majd kiderül minden a maga idejében...

jézus mennyi cucc van itt mellettem... ezeket most mind szét kéne szortíroznom... azért sajnálom hogy nincs most senki akinek várásolhattam volna.. márhogy pasi. annyira nem hiányzik, mint mondjuk másfél éve. asszem ez egy önvédelmi mechanizmus a szervezettől, hogy igaz hogy eleinte egyre jobban hiányzik egy kapcsolat, hovatartozás, a szerelem érzése de aztán egyre halványul... persze az is csak egy bizonyos mértékig. szóval ha nem feszegetem, akkor nincs is semmi bajom azzal hogy csak anyáméknak meg egy kutyának(!) kell ajándékot vennem, de aztán ilyenkor mikor még Zs is már hazaviharzik, meg már szinte mindenki otthon van a szeretteinél, vagy barátjánál, vagy akármi, meghallok valami szomorkásabb dalt, azért be-betudok fordulni... jaigen, mintha ismerősen ugyanúgy az APC - People are people menne mármegint... talán nem ezt kéne hallgatni... picsába hogy még most is azon őrlöm magam hogy vajon ő olvass-e ezt? rátalált-e? már két éve vége, de még mindig nem hevertem ki... kurvaélet... anyám szerint az ilyen első meg nagy szerelmeket nem is lehet... még ő is álmodik az ő Hufnágel Pistijéről néhanapján... azért most sokmindent odaadnék egy olyan szerkentyűért mint ami a Man in Black-ben volt, amivel ki lehet törölni emlékeket: szétsüttetném az agyam. mindent ki. nullázni, és fellélegezni...

Esik a HÓÓ!!! igenigen! fehérkarácsonyt szeretnék, de a hírekben hallottam hogy csak latyakos lesz... kááár...

dolgoznom kéne nagyon, de nagyon nemmegy.. hát ki tud karácsony előtt dolgozni? vagyis ki akar? én a hangulatot sajnálom a legjobban, az szinte eltűnt teljesen, főleg így hogy ma még dolgozunk, és négy nap múlva pedig megint...

najó, egyre szarabb a stílus meg amiket írok... kicsit frusztrál, de majd remélem elmúlik... a tegnapi Zs meg a huga készülődött épp hogy indulnak buliba, én ugye vacsizni voltam, de mikor visszaértem, beléptem a lakásba, megcsapott Zs parfürmjének az illata, és majdnem elhánytam magam.. nagyon finom illatú parfüm, de ez A Bulizós Parfüm, ez volt rajta mindig amikor bulizni mentünk, és... és amikor ugye az első rövideket ittuk még otthon bemelegítésképp. jéézus hogy utáltuk! mindenféle praktrikákat ki kellett találni hogy nehogy visszajöjjön az a vodka: gyorsan enni utána citromot, vagy valamit.. tööökmindegy volt, csak az időzítés számított.. és amikor azthiszed hogy majd a következő alkalommal könnyebben fog lecsusszanni: hát nem! egyáltalán nem... persze aztán amikor beüt, akkormár utána már sima ügy... namindegy... szóval a parfüm: rögtön eszembejutottak a készülődéses pillanatok, amiket vodkaiszogatások színesítettek, és az a pavlovi gyomorgörcs is... félelmetes az ember agya hogy miket meg nem jegyez.. bár olvastam valahol hogy az illatokra emlékszünk a legjobban vagy legtovább vagy mi...

fáradt vagyok, de már csak egy nap van hátra, és mivel ma egész jól haladtam a melóval, holnapra nem maradt extrasok, hanem meg tudom csinálni, és talán még azt az utolsó vásárlást is megejthetem ami csak ma jutott eszembe: a tesómnak parfüm.. aluljárós kínai illatminta rulz... van a nyugatinál egy nagyon szimpatikus csaj, tőle szoktam venni majdnem minden hónapban illatokat. nemszeretek egy illatot sokáig használni - irigykedek is azokra, akinek csak egy illatuk van, ami szinte autogrammjukként funkcionál, és fel lehet az illatról az embert, az emberről az illatot ismerni - szóval nem vagyok ilyen, mert megunom, sőt megcsömörlök egy-egy illattól ha túl sok. szóval megyek a csajhoz, és megveszem az új illatokat mintákban. aztán amelyik tetszik, abból később szoktam még venni, de négy öt üvegcsénél tovább akkor sem használok tovább egyet, mert addigra biztos jön egy olyan újabb, ami jobban tetszik...    a parfümökben az fog meg általában, hogy milyen illatú másnap.. egy levetett blúz, egy sál... ezeken hogy milyen az illata másnap, ilyenkor teljesen más mint az a nyers-alkoholos szag, ami egy frissen fújt parfümé... ilyenkor mutatja meg hogy velem együtt milyen kompozíciót alkot. 

hmmmm... még mindig a kóreai kaja az egyik legjobb... vagyis ez a hely. ma csak ketten voltunk H-val, meg a kínai csajszi meg az öregkínai.. ők egyébként kóreaiak csak kínában éltek.. szóval tiszta családias légkör, ráadásul ment még az a múltkori műsor is, mint kiderült DVD-ről,amiben az a fantsztikus humorista volt... mikor kiderült hogy dvd, akkor kérdeztem a csajszit hogy betenné-e megint azt a múltkorit, és mostmár négyen szórakoztunk rajta jókat, úgyhogy megnyugodtam hogy nem én ettem aztan tréfarépát, hanem tényleg volt valami abban a humorista srácban...