ma villanykari évfolyamtalálkozó volt, és valami hihetetlen érzés volt. Tiszta Slyders. Ahogy beléptem a schönherzbe, és körülnéztem, a büfénél, a portán, a folyosón, csupacsupa régi arc, és rögtön az jutott az eszembe hogy ezek azóta itt ülnek? 97-ben kezdtünk együtt ötszázan nagy reményekkel (kicsit kevesebb elszánással) és emlékszem ahogy KD haverommal az egyik gólya példányát fogtuk a kari lapnak aminek a címlapján az állt: "A felvett gólyák 50%-ból SOHA nem lesz villamosmérnök", és röhögve ledobtuk. Fiatalság bolondság. Amikor azthiszed hogy tied a világ, és minden úgy lesz ahogy az te elképzeled...
bár még mindig vannak akik nem végeztek az egyetemmel, az se semmi.