az van még hogy James Lavelle egy olyan isten, akinek megcsókolnám a poros lába nyomát is. leginkább a Global Underground-os Barcelonája miatt... pedig van már vagy négy éves! áááá!
"James Lavelle's revolutionary global underground debut zigzags between hip hop, dub, deadly breaks and beat-driven house - and en-route finds a new subversive spirit for electronic dance music."
hát milyen tracklist már az ilyen?!
A friss filmvilágban Vágvölgyi B. András a Hullámtörések című cikkben jól beszól. Most például plázapatkány lettem, mert vessetek meg, de szeretem, jobbanmondva rajongtam a Mátrixért, az elsőért, még akkor amikor megjelent. Sőt a Man in Black is tetszett. :-P. Pedig eddig szerettem Vágvölgyi írásait, de amikor ilyen sznobizálódás süt az írásból, akkor gyorsan kegyvesztett lesz.: "A tizen-huszon-harminconéves cyberpunkot sem a közelmúlt filmjének sikerült sikeresen leképeznie tizenéve, a Mátrix sikere anyagilag kapitalizált, de nem intellektuálisan, plázapatkányoknak jött be jobban, mint a futurológiai ihletettségű filozófiák megszállottjainak."
ebéd után kiültünk csoportosan a fűbe egy negyedórára fotoszintetizálni. remek érzés a nap felé fordítani az arcot becsukott szemmel, és csak hagyni hogy töltődjek. (Tutibiztos hogy hibrid hajtású az emberi test, és napelem is van intergrálva valahol.) elég gyorsan fog a nap engem, úgyhogy mikor slattyogtunk a lift felé, meg is látszódott a pólóm ujjának a nyoma a karomon. húúú dejó lenne most vízparton! konrétan a tenger mellett, a kicsit hűvös vízből kijönni egy nagy úszás után, letusolni, majd a ropogósmeleg puha törölközőre feküdni a forró betonon, bele is borzongsz, majd csak a tenger halk moraját, a szikkadó kövek illatát és az egyre nehezedő szempilláid érzed, meg ahogy a nap elkezdi felszárítani a bőrödről a vizet, és elönt a kellemes melegség, kabócák zizegnek messze, a sok úszástól a fekvéskor enyhén hullámzik minden, és már el is nyomott a jóleső álom.
és kiderül hogy billentyűzeten keresztül is bele tudom lógatni a bilibe a kezem.
vettem reggel egy kiló cseresznyét négyszáz forintért, mert ott mosolygott rám, pedig kicsi is meg sok éretlen is, de ez van. (az otthoni dió méretű mélybordó roppanós lédús istenifinom Germensdorfit meg a rigók zabálják meg ingyen. aaarrrghhh) fogtam egy nagy edényt, beleborítottam, átmostam, behoztam az asztalra, épp jóízűen cseresznyéztem, amikor megütötte a fülem az edény felől ilyen apró percegés. a tálból. bááz... fogtam az nagyollót, és azzal kezdtem el turkálni benne, de semmit se találtam, így kihirdettem hogy aki megtalálja az állatot a tálban az a vendégem. jöttek a bátor vállalkozók, de csak mókáztak a percegő tálon, szerintük a víz meg az égetett mázas agyagedény ad ki ilyen hangot, de aztán csak óvatosan turkáltak bele, nehogy leharapja a kezüket a fenevad. de semmi. úgyhogy most az a taktikám hogy leeszem róla a cseresznyét. ha nem jelentkeznék többet, akkor nem ez volt a jó taktika.
ápdét: megettem a cseresznyét, a tál még mindig ciripel... asszem kiteszem íbéjre, és milliomos leszek
valahol itt kezdődik egy sziget szerű rendezvény nekem: Metallica, Tool, Placebo, Guns 'n' Roses, Massive Attack, Queens of the Stone Age, Sisters of Mercy... és még ezer jó együttes... áááááááááá. és ez 3(!!!) nap. 25ezer forint. de könyörgöm, ennyit kifizetnék már egy Metallicáért is egyedül. vagy egy Tool-ért is simán... Európa egyre messzebb van
tegnap levert és lehangolt voltam mint egy bili füle meg egy ócska hegedű... aztán még a játékokat se tudtuk megvenni, pedig most nagyon rá vagyunk izgulva a Catan-ra, a Carcassone-ra (meg Activity is kéne meg Cluedo is, meg ez az ügyességi gömb is majd). De semmi nem volt. Illetve az úgy volt hogy még hétvégén néztük a corában, ott nem volt az alapkészlet, de úgy hatezer forint lett volna. aztán most elmentünk a Silverlandbe, ott 7450 volt, onnan át a Dunaplázába, ott 7900 volt, onnan át a teszkóba, ott meg megintcsak nem volt alapkészlet. a neten meg 6000 forint lett volna, dehát nem jobb egy ilyet kézbefogni, és rögtön hazavinni? szóval nem jött össze semmi, aztán olyan mísz voltam egész este, hogy magamat is alig viseltem el, de végül eb megtörte az átkot és varázsolt és jókedv lett meg nyugalom; és ma két jobblábbal keltem, és a nap is süt, és most nagyonjó. A játékok meg úgysem menekülnek, előbb utóbb megkaparintjuk őket, és akkor lesz aztán nagy társasjátékparti nonsztop!