Názáreti Manci

(Manci bóbiskol törölközőbe csavarva)

tegnap este bejelölt a wiwen a volt anyósom... annak a srácnak az anyja, akivel öt évig voltunk együtt, és eljegyzés meg minden, de a srác kilépett a kapcsolatból. Volt mindez csaknem öt évvel ezelőtt... még ezzel kezdődik valahol a blog, de a múltat nem bolygattam, mert nekem csak úgy megy a felejtés, szóval amikor elcuccolt, és becsukódott mögötte az ajtó 2003-ban, akkor láttam/hallottam felőle utoljára.

mostmeg bejelöl az anyja, és egy viszonylag hosszú levelet is írt, hogy hogy van, meg hogy örült hogy látott legalább képen. Én lettem a Hufnágel Pisti Panka? De aztán eszembe jutott hogy van már egy másik ex-anyós is a wiw-en, aki szintén bejelölt.

Kénytelen vagyok beismerni hogy engem szeretnek az anyósok. Végül is azért ez se kis teljesítmény, valljuk be. 

tegnap kaptam akkus csavarhúzót, hogy ne csesszem szét a kezem (jobban) a csavarhúzózástól, ilyen pici, aranyos, kézreálló , fürge, mint egy szexjátékszer. és a tegnap esti ikealátogatás után már csak egy adag tortilla+salsáért ugrottunk el egy boltba, majd haza a The Simpsons Movie-t nézni (I will not illegally download this movie). Magyarul bojkottáltuk a lakásbamenést, ahol már csak ragasztani kell az összes ki- és leszabott szegélylécet ebnek (ugye milyen jól félre lehet ezt olvasni?), nekem meg a két maradék fiókos konyhaszekrényt kell összeraknom. Vannak képek is frissek az albumban amúgy.

Ma ismét meló bojkott, mert megyünk le Balatonra munka után, fürdőruha+papucs+törölköző bekészítve a kocsiba. Ha marad a jó idő, akkor kapacitálnánk ügynöktársainkat is!

az új katalógust lapozgatva ismét csak azt kell mondjam, hogy elmúltak azok az idők amikor egy ikea katalógus Űrodusszeia szerűen nóvum dolgokat tartalmazott, és mellbevágóan új volt minden, és gyönyörű, mert akkora difi volt a SACI bútorok meg a koloniál egyeduralmához képest amit itthon lehetett akkor kapni... most egyre inkább csak a gagyit látom meg benne, a zsibvásárszerű színkavalkádot. Persze nem fikázni akarok, hiszen még így is ez az egyetlen elérhető árú valamirevaló bútorbolt messzetávol, az ilyen Bo Conceptekről ugye nem is álmodhat az ember bérbőlfizetésből.

De azért valahol vicces az is hogy ennyire globális minden, hogy Dooce, kedvenc amerikai bloggerem is épp most lapozgatja az (valószínűleg 80%-ban) ugyanolyan katalógust...  (és itt megragadnám az alkalmat elmélázni azon is, hogy először az amcsik kapják meg a katalógust, aztán jön ajrópa, persze csak a nyugati fele, és egészen utolsónak a sorban kinyomtatják majd a magyaroknak is, nesztek... )

kis csúszással indultunk KCs-vel ki a szigetre, ott a számomra sziget felfedezettjeként számontartott mézes-barack, természetesen csakis fütyülőssel egy velkám koccintás, csak hogy minden jól induljon...

majd mégegy, és egy kis szervezkedés után én balra el, Ludmilláék irányába, majd meglátogattam még J-t is, és távolról lemeóztam aeonfluxékat is, aztán vissza, rákezdett a Tool, és kő kövön nem maradt. Itt egy - végre - remek kritika, egy hivatásos kritikustól, és teljesen egyetértek vele. Annyi talán, hogy nekem - is - ez inkább fülhallgatós muzsika, csukott szemmel, vagy utazós ablakonkibámulós fajta. Esetleg befelé sírós, de csak úgy eksztázisból, nem szomorkodásból. Mert ez nem az. Épp ezért én is csak tehetetlenül vonyítottam amikor megszólalt a Schism, a kedvenc, hogy most akkor mit?!? Itt nem tudod az őrjöngően örvénylő energiákat csak úgy leugrálni/pogózni/üvölteni... itt nincs semmi, csak te meg a zene, és az felkap, megesz/szétszed atomjaidra és újra összerak, majd ott maradsz megrágva, újrakalibrálva. És pisloghatsz csak...

Sűrűn pislogtam. Mint az a béka. Meg néha nyüszítettem...

Keresztülgyalogolt rajtam másfél óra érzelem cunami. Stagedive a zenén.

Majd vége lett, kiszédelegtem a nagyszínpad elől, és próbáltam megkeresni KCs-t. A többiek Napalm Death felé vették ugyanis az irányt, mi egy fél óra láblóga, és egy jópár kör ágyas meggyes után megtaláltuk a megfelelő zúzdát:

Nos kéremszépen a Napalm Death gyenge bölcsöde ehhez képest: Csonka Pici a Táncdalfesztiválsátorban... Az igazi fless! 

Állj meg Kislány! Meg Ding-ding-dong! meg ezek! Űristen, nagyon nagyon durva! és majdnem telt ház, és mindenki röhög, szerintem még Csonka Pici is, ezt nem hiszem el hogy lehet komolyan csinálni...

Oda is mentem csápolni, közvetlen közel, feketeköves gyűrű az enyém kéz:

Nagy-Szín-Pad!

blőőőőeeee..... borzasztó!!!!

aztán haza. Tudni kell mikor kell abbahagyni...  

kiváncsi vagyok mennyire térnek el ettől:

Stinkfist,

The Pot,

46 & 2,

Jambi,

Schism, ***

Rosetta Stoned, **

Sober - feat. Serj Tankian,

Lateralus,*

Vicarious,

Aenema **

kicsit csillagoztam is preferenciailag. hűdevárom.

ide most tecsőt akartam passzítani, de letettem róla. aki ismeri tudja, aki nem, azt úgyse hatja meg.

És itt had emlékezzek meg Rólad, Aki.

Schism.

remélem egyszer megtalálod és érteni fogod.

Köszönöm.

sírok hogy tényleg ma Tool. Köszönömköszönöm. 

képeket otthon felejtettem a gépen, úgyhogy most csak szóban:

kész az összes lamináltpadló, eb megvette és elkezdte a szegélylécezést, én megcsináltam négyből három redőnyt (negyediknek a tengelye törött, ahhoz majd szaki kell) és megvettük az összes konyhai alsószekrényt. 

Konyhaszekrény részletek:

bal oldalra jön egy mosogatószekrény, aztán egy üres lyuk - ott lesz a mosogatógép egyszer (egy messzi messzi távoli galaxisban), és egy drótkosaras szekrény (mert a fiókos kurvadrága).

jobb oldalra jön egy háromfiókos, egy sütőszekrény és egy újabb drótkosaras.

Nos ebből az öt szekrényből én tegnap este hármat össze is csavaroztam, a végén már vért izzadva, a tenyerem közepén méretes vízhólyagok. így jár az akinek nincs akkus csavarhúzója. De a szekrények lábakon, fiókok görgőkön, ajtók pántokon. Öröm.

Eb közben iszonyatosan belemerült a szegélylécezésbe, elkapta a gépszíj, és mostmár kábé egy barokk kastélyt is kiszegélylécezne, ha kéne.