kicsit nehézkesen indul be a vásárlás, mert hülye babonás vagyok, pedig sokkal jobb lett volna jóóól elosztani a költségeket, mert még ha minimálisra akarom is venni a dolgokat, akkor is jelentős kiadásokról van szó.

A hétfői (25. heti) ultrahangtól tettem sokmindent függővé, mert onnantól tutifix gyerek lesz belőle, ez már a PONR (Point of No Return). Csak ekkortól akartam vásárolni egyáltalán, de persze arról nem tehetek ha például tesóm elrángat egy babaruha turkálóba, és ott a teljes ellenállásomat romba dönti az aranyosabbnál aranyosabb cuccok kezembe adagolásával. így lett a szegény gyereknek például mályvaszín flitteres tüll bolerója... Dehát könyörgöm, egy teletömött szatyornyi aranyosság ezernégyszáz forint volt, majd biztos otthagyom.

Na, ezekután szerda este ténylegesen el akartam menni, az igazi első bevásárlásra az ikeába, erre betojtam, és csak két 3-as csomag pelenkát vettem csak. 

Viszont megrendeltem a BambinoMio kezdőcsomagomat is, úgyhogy talán mégsincs veszve minden. Meg ennyi kiadás erre a hónapra lehet hogy elég is lesz.

Nos az van, hogy ugye tesóm toxémiás lett Bercikével, ezért egy jó hónappal korábban szült mint ahogy ki volt írva, meg mivel hasonló alkati adottságunk is, úgy vettem hogy én is kvázi "veszélyeztetett" vagyok, azaz jobb ha odafigyelek a jelekre.

A jeleket meg vagy doki vagy védőnő tudja, tudná figyelni, de az az igazság hogy az igazi odafigyelés az napi szintűnek kéne lennie, ennyit meg se dokihoz, se védőnőhöz nem akartam járkálni (arról nem is beszélve hogy a védőnőm a protokollja felét szerintem meg se csinálja, no comment...) meg különbenis eléggé önjárónak gondolom magam ahhoz hogy meg tudjam csinálni magamnak is azt amit akarok otthon is.

Éppen ezért már jó rég beszereztem már ilyen vizelet-tesztcsíkot, amivel a fehérjét jól ki lehet mutatni, ami az egyik elsődleges árulkodó jel. Szerintem a Dirui UriStik H10-es a legjobb és leggazdaságosabb, 100 darab alig háromezer forint, és tíz féle tesztelnivalót tud.

Talán mondanom se kell hogy minden reggel pisiteszt, ha elbizonytalanodok, akkor küldöm be ebet is pisilni, ő a kontroll alanyom. 

A dokimnak meg már megmutattam, és megbeszéltük hogy melyikekre figyeljek, és mikortól szóljak. Szóval figyelni kell a leukocitákat is meg a nitritet is, a glükózt is-is, mert ha már a pisiből is kimutathatóan nagy cukorgondjaim lennének, akkor már rég nagyon rossz lenne...

Épp ezért még két dolog hiányzott a terhességes-toxémiaellenes-házipatikámból, mégpedig a vércukormérő és a vérnyomásmérő, mert a vércukornövekedés meg a vérnyomásnövekedés is nagyon nem jó.

A mai nap enyhítettem a vércukormérő fájó hiányát, tovább már nem halogathattam, meg különbenis esedékes lenne egy újabb terheléses cukorvizsgálat. Jól ki is találtam hogy így legalább nem kell se kórházba menni, se a fizetős rendelőbe, mert megveszem a vércukormérőt, meg 75gramm glükózt, és este lefekszem éhgyomorral, másnap reggel meg megcsinálom az egészet a szokásos protokol szerint: reggel hét felé - még mindig éhgyomor -, megbököm magam, felírom az értéket, majd öt percen belül megiszom a kb 2 deci langyosvízben feloldott glükózt, várok 120 percet, és újra megbököm magam. Voilá, terheléses mérés otthon!

Erre G rá is bólintott, tudta hogy a hülyeségeim nem ismernek határt, meg hát végülis így tényleg jobban tudom nézni magam ha akármi lenne...

Ma be is szereztem az új KÜTYÜT, az AccuCheck Active-ot, ami a gadget-ek gadget-e, a vastag használati útmutató füzet mellett még öt tonna kihajtós leporelló tudnivaló, még ennyit sehol nem láttam, a laptopom negyed ennyi infóval érkezett...

Jól átrágtam magam, és megfogadtam hogy addig nem ebédelek, amíg meg nem csinálom az első sikeres vércukormérésem.

Nos jelentem 4.7, ami perrrfekt, viszont az a nagy gond ezzel a kütyüvel, ellentétben mondjuk egy új PDA-val, hogy mire ennek rájövök a használatára, a balkezemen vagy hat szúrás éktelenkedik, véres zsepik és vérfoltos ujjak a következmény. És kicsivel lassabban megy a gépelés is...

Nos már ennyi van, ami sok is meg nem is, meg ugye közben megérkeztek a maradék színek is, így már van fehér, sárga, barack, rózsaszín, lila, kék és almazöld.

Viszont az a gond, hogy a múltkor csináltam egy "szabás"mintát hogy a megfelelő minta kirakását hány kis négyzetből kell csinálni. Nos minden színből kell húsz... Még jóóóó messze vagyok, és azt számolgattam, hogy ha napi kettőt csinálok, akkor is egy hónapig még horgolászhatok...

Ettől megrettenve csináltam egy alternatív - azaz kisebb - takarómintát is, az kb feleekkora, természetesen feleennyi kiskockával, de az is még jó két hét.

És akkor még a kiskockák körbehorgolása egyesével, aztán meg az összes összevarrása... nos bőven elegendő ez az egy projekt erre az évre asszem. szmájli.

Lobo tovább dobta nekem a labdát, de nem tudom hogy van-e még valami amit én ne fecsegtem volna ki itt, meg egy régebbi posztban már írtam is egy ilyet, szóval nem tudom mit írhatnék még.

legyen mondjuk hét friss, de nem nagy újdonság:

1: most táppénzen vagyok, itthon ücsörgök

2: viasat rulez! egész nap az megy, közben

3: horgolászok. Ha már így itthon vagyok, legalább valami produktívat csináljak, készül egy takaró

4: nem történik velem semmi igazából

5: unalmas vagyok

6: meg különbenis, mit vártatok?

7: itthon ülök egész nap. Jaigen, ezt már írtam.

tegnap Gánton voltunk a Bauxitbányában, fantasztikus volt az idő és maga a bánya is. Égő vörös talaj, élénksárga falevelek.

Utána senoiékhoz mentünk csicsóka-tócsnit enni, ami isteni volt, de még mindig szenvedek a légnemű következményeitől. Haha, gázhajtással megyek majd ultrahangra is.