Kiküldött helyszíni tudósítónk HZs jelentése a tegnap estéről:

HZs: jóreggelt
me: önnek is
HZs: ezek szerint megúsztad a tüzijátékot
én benne voltam, a klarkádámtérhez én hívtam ki a mentőt
ez volt a második tüzijáték, amire kimentem, mert edetileg a rétbullerrészt akartam megnézni, meg egy kicsit megmerítkezni abban, ahogy a plebs szórakozik
leparkoltam a zinfopark mögött azzal, hogy lesétálok a szent gellért térik
térig
amit akkora "no-scale" aluíniumkerítéssel zártak le, mintha arafat-binladen-bush csúcstalálkozó lenne Dukai Reginával
utána fel akartam menni a citadellához, de unalmukban kutyát aportírozó kommandósok elhajtották a népet a picsába, így gyakorlatilag át kellet másznom a gellérthegyen. a végén már csak két verejtékező Lett turista tartott velem
leballagtam egészen a clark ádám térig, ott örömmel nyugtáztam néhány, még a sziget bejáratától ismerős arcot, akik világító műanyagbizbaszt forgalmaztak a vagyonőrplusz hátuljából a fehér térdnadrágos árufeltötlőknek
a lágymányosi híd irányában, kelenföld fölött úgy villogott az ég, mint a harmadik típusú találkozásokban
Fellőtték az első néhány petárdát, és gyakorlatilag ezzel egyidőben akkora szélroham tört a tömegre, hogy látható volt a lökéshullámfront előrehaladása, portengerrel, műanyagpohárral, svájcisapkával
Baltaarcúék háromtagú, négykerekű, másfélszobás családját szabályosan lekaszálta a szél mellettem
utána megjött a vízszintes eső, jégkásával, fullasztó hullámokban, és kialudt az összes fény
Egy dörrenéssel eltűnt a sörsátor ponyvája, a menekülők térdig gázoltak a sósperecben
a földön sáványvizes palackok gurultak, mint a kézigránátok, mindenki rajtuk botladozott
az emberek elkezdtek sikítozni, 50-60 ember a régi villamosalagút bejárata felé rohant, egymást letaposva, a víz meg utánuk
A sörsátor helyén egy kidőlt fát láttam, és pár embert, ahogy az autómosók gőzborotvájára emlékeztető módon szakadó, furcsán langyos esőben megpróbálták arrébvonszolni
akkor érkezett az alsó rakpartokon szorongó tömeg első hulláma, láttam, ahogy valaki kitép egy csecsemőt a babakocsiból, azzal a karján menekül, miközben a kocsit etiporja a hömpölygő tömeg
én megpróbáltam az Alagút szája felé mozdulni, hátha egy kicsit védettebb, de az úttesten ömlött befelé a víz, úgy tűnt a tömegben nem lehet átgázolni rajta, ezért a sörsátor romjainak irányában kerestem menedéket
Az egészben volt valami kísértetiesen valószerűtlen: a filmek által bemutatott dolby digital fx katasztrófahelyzetek tökéletes átélhetetlenségükkel, az emberi lépték hiányával régen háttérzajjá lényegültek: ez az a része a filmnek, amikor hátradőlök, megnézem, hogy a popkornos zacskó alján tényleg már csak azok a kis kemény, végeltesen sós göbök maradtak-e, amik beleszorulnak a fogamba
papírízű korty a kóla aljából, megnézem, jött-e sms-em
Pont emiatt egy testközelből átélt hasonló szituáció is idegen, személytelen
A telefonomat belecsomagoltam egy Coop nájlonszatyorba
Az ordítás, hogy "valaki hívja mentőket, azonnal", annyira banálisan hangzott, mintha azt mondták volna, hogy először a nőket és a gyerekeket
De abszolút nem éreztem úgy, hogy részese lennék az eseményeknek
Az egyik felállványozott bérház kapuját kinyitották, benyomakodtunk, bokáig érő vízben, összepréselődve, mint a nyékládházi vizespólóverseny döntője
Az időkapcsoló leoltotta a lépcsőhőzvilágítást, teljes sötétség támadt
Néhány másodpercre, a tömegen valami elemi rettenet hullámzott végig

felpakoltam a céges gépemre a Firefoxot (Adblock, Mousegestures, Fasterfox, FoxyProxy). Igazából nem is értem hogy miért csak most?? másik meg: meg kell nézni a Testőr-t. aztmondja az IMDB hogy "you, all 24 fans, you'll get all you want. big black SUVs, men is suits with guns and Kiefer Sutherland screaming: "everybody down! do it! NOW!" ... mondjuk azt is mondja hogy "Great potential ruined by terrible screenplay". ehh... pedig úgy néznék valami jó mozifilmet ténylegmoziban...

HZs: a sziget pedig tényleg szar volt. a zeddigi leggyengébb. a sziget eddig nem utolsósorban a változásról szólt. megvolt a sját metamorfózisa is, ahogy a posztefotos sárpartiból egyfajta össznépi téren-időnkívüli vakációvá vált de egy-két éve megfeneklett, és olyan lett, mint a népligeti búcsú a viharvert arcú árusok kötelességszerűen, összeszorított fogakkal aggatják ki az Akela-pólókat, a H-rencámú piros szuzuki vagoner pluszok hátuljában ott alszik az áruőrzésre kirendelt rokon

me: ...és minden köcsögnek ingyenjegye van

HZs: kint, a külvilágban az emberek már úgy beszélnek róla, mint a zöldpardonról: este kiugrunk, megnézzük a dzsovanottit, aztán kijövünk az eklubba, éjfélre már otthon is vagyunk

asszem, vége a szigetérzésnek

kapolcs plusz

me: ja a legundorítóbb az az a fajta evolúció ami a közönségen látni:

régen csak a kosz-pánkok

aztán a píszesek

aztán az énfajtám

és mostmár a Bed Beach-es vájtpartisok is ott nyomják

és mivel egyre drágább, már rég kiszorultak a kosz-pánkok

a píszesek már meggondolják

jövőre meg már én se megyek

és így lehet egyre feljebb tornászni a jegyek árát, akár hiszik akár nem

mer régen a sokpénzes surmóknak ciki volt kijönni most meg lassan presztízs lesz

HZs: a legrosszabb az ejtett csípejű selyemnadrágos háromfős csajfalka, ásványvizes pillepalackkal, és a piros Kappa pólós kopasz, sárkányos műtetkóval

me: és tűsarok!! ááááááááá

HZs: höhö fikaparti

HZs: de ott van még a kockás kinthordott inges kagylónyakláncos területi képviselő is, no meg a hidrogénbombaszolis negyvenes, talpigfarmeres aszaltszőke is....

HZs: de azt hiszem, ott ragadható meg a változás lényege, hogy a sziget most már program, és nem zarándoklat

Rararírom! vége a szigetnek, és egy pár tapasztalattal gazdagabban jöhettem haza: öregszem, nem bírom már úgy az alkoholt ahogy, és elég is volt. 2003-ban mentem ki először, nagyon jó volt, ugyanúgy a soron következő kettő is, a tavalyi frenetikus, és ha az idei nagyonnagyon jó lett volna, azthiszem sajnáltam volna jövőre ha nemmegyek ki. Viszont így csendesen levezetve önmagát magyarázta a bizonyítvány: nem marad örökké fiatal az ember, és van hogy fontosabb hogy legyen egy társam mint hogy minden este mással smároljak... Szép az is, de örökre abban az állapotban ragadni menthetetlenül hidegrázósan üres reggeleket eredményez. fejlődni kell, kibújni a báb-burokból, következő lépéseket tenni. Igen, ez kompromisszumokkal jár, nem is kevéssel, de mi nem? Az egóépítés szép dolog, Én vagyok a király, a legjobb és legszebb, de mit érsz vele? Saját elefántcsonttornyot krokodilos vizesárokkal. Inkább a suta élet, csetlőn-botlón, pofáraesősen és halandón. Rirarárom!

utolsó napra már szinte csak sétálni mentünk, nézelődni és mégegyszer utoljára hömpölyögni a színes tömeggel. Az előző napból tanulva még csak meg se próbáltuk megközelíteni a nagyszínpadot, ezért egykét bátor honfitárs le is gyávanyulazott - megérdemeltem. Helyette voltunk a Medúzában, ahol minimál elektrik bugi ment,

aztán szétnéztünk az afrikafalunál, ahol lehetett hajat fonatni,

meg rasztafonatot is csináltatni (kiváncsi vagyok mit szólnak majd otthon annak az alig16 éves lánynak, aki épp ott sodortatta a haját). De persze a vizipipás sátrakban volt ott is igazán tömeg (meg láv meg písz...) A Tálentum színpadon még az utolsó taktusok

és a civil szigeten is békés pingpongozás, mit sem törődve a vég eljövetelével.

ami viszont könyörtelenül jött, úgyhogy szevasztok!...

...de a törpök élete nem csak játék és mese, és a Közterületfelügyeletnek is kell hogy legyen karácsony, úgyhogy ki is cuccoltak így szépen elegánsan az utolsó napon, a raktáron lévő összes kerékbilincset leporolták és hadrendbeállították, és gondolom bazinagyot kaszáltak:

hohóó, tegnap dunakeszire vezettem ki! igaz kétszer lefulladtam - első utam volt egy tökmás kocsival (Ford Fiesta) mint az oktatóautó (Peugeot 206) - és egyszer meg sávváltáskor bele akartam menni a mellettem a holttérben közlekedő kocsiba - hol is maradt a tüzetes tükörbenézés?? de végülis csak dudálás lett belőle, gond nem. Ezen felbuzdulva, nomeg a temérdek helyismeretem ugye, este a szigetre is én vezettem. Nagyon jó dolog ez a mágneses autómatrica - "T" betű. Van egy szép A4-es, azt a motorháztetőre teszem, és egy kisebb A5-ös méretű, azt meg hátra a rendszámtábla mellé - oda kéne a nagyobb tudom, de nincs hely... 

azért fílinges az amikor az ember lányát azért állítják meg hogy "szia, magyar vagy? van nála d férfidezodor esetleg?" aztán kicsit később hogy "szia, magyar vagy? nem tudnál egy csörgetés erejéig telefont kölcsönadni?". Sziasztok! Magyar vagyok, Balek feliratú póló van rajtam? Egyébként igen, (harminckétezerér' vettem), mert a srácnak mondtam hogy esetleg egy női kölnit tudok adni, a lánynak meg odaadtam a telefonom, és megtalálta az övéit. Azért bizalmatlanságom határtalan: a céges mobil volt az, és fogtam a madzagját végig. már a telefonnak. Placebora indultunk kis késéssel, de azthiszem ha csak nem délután háromkor indulunk, máris teljesen mindegy volt hogy mikor érünk ki abba a fertelmes ember masszába ami a placebo előtt hullámzott, melegen, porosan, izzadtan...

eleinte úgy gondolkodtam hogy hétfő van, meg sokadik sziget nap, már biztos mindenki fáradt, és ráadásul nem is egy méjnsztrím zene. De ezekszerint tévedtem mindenben. Alig tudtunk átvergődni egészen oldalt is a tömegen aztán leghátul találtunk olyan helyet egy félórás kimerítő stage tömeg-dive után ahol levegőt is lehetett venni, de onnan meg már se élvezni, se igazán hallani nem lehetett. És én a Pestiest színpadon épp most késem le a Rage Against The Machine Tribute-ot?! méreg-méreg!

Aztán jött az isteni szikra: a Wan2 közel van, ott Zagar megy, gyorsan szinte futottunk, és nagyon nagyon nagyon megérte: alig félház volt, de az tombolt, olyan fantasztikusan pörgős, lebilincselő és elvarázsoló zenét... eksztatikus, energikus, és nagyon jó showmanek: Zságer Balázs a szinti tartóját, a gitáros srác meg kábé a fél elektronikát rúgta ki egy jól sikerült mozdulattal, de csak a hangulatot fokozta a hirtelen jött kiállás, aztán ahogy szerelték össze a cuccot, úgy jöttek vissza a hangszerek, jött tűzbe a közönség újra. A végén lelkes padlódobogás és újratapsolás, aztán sajnos vége, le is léptünk egy kis szomszédolásra, majd vissza meghallgatni a The Orb-ot.

A hibát ott követtük el hogy nem volt még egy fél szál füves cigink se, és ez a zene így ebben a formában ...hát enyhénszólva lohasztó és álmosító volt, körülöttünk meg már vastag ködként állt a füst, és lassan fullasztani kezdett ez az ólmos párna, úgyhogy megfutamodtunk, a Hammerworld irányába, ahol az Exploited zúzott, de megintcsak tömeg nagyonnagy, abból meg már elég volt egyszer a napra, úgyhogy a futamodás egészen a kijáratig tartott. Egy kínzó kérdés gyötör még: a tűzpörgetők és az ördögbotosok rokonok, vagy ellenségek? És miért teszik?

 

a kezembe kaparintottam a kis rózsaszín plasztikkártyás jogsimat, úgyhogy már este azthiszem muszáj lesz vezetnem, igaz még csak külterületen valahol, vagy ilyesmi. azért félelmetes ám ez a város... (meg meg kell itt jegyezzem hogy csináltam egész finom csilisbabot, pedig a mérce magasan van - nálam az etalon a Wendy's-es volt -, és kábé semmi nem volt hozzá itthon, és mégis..)

Az úgy volt hogy szombat. Szombaton nagyon szétcsúsztam, maradt tehát vasárnapra a sarokban ülök besötétítve, fejfájáscsillapítókkal leszedálva. Örültem hogy élek, így a vasárnap i sziget, szégyen-nemszégyen, kimaradt. Szombatról a tanulság megvan: mindig keress olyan embert akinek egyezik a zenei ízlése a tieddel, különben kurvanagy bosszúság lesz az egész. Radioheadre oké, még kiegyeztem hogy nemmegyek, merthiszen Fear Factory lesz - szervezőknek az anyukája remélem csuklott -, de hogy a Fear Factory-t azért kellett kihagynom mert éppen egy elcseszettül megbeszélt találkozóra rohangáltunk mint a hülyék, áááá... és még ráadásul - csak hogy a kínzás teljes legyen - a sátor előtt elrohanva még hallhattam is amint rázendítenek. Igen, az én hülye fejemet, hogy nem léptem le egyedül, de ez valahogy akkor nem volt opció.

Viszont annyira felhúztam magam, hogy rögtön rendeltem is duplavodkát. és aztán kábé ilyen aláfestéssel ment az éjszaka további részlete, ha valami jó volt: inni, ha szar, akkoris. Ismerős, gondolom. Benéztünk a Partyarénába hogy találkozzunk valakivel, aztán fos volt, át a Medúzába, ahol elvileg goa, az is fos volt, aztán mokkacuka, ott Statik osztotta épp az igét, nagyonnagyon jól, de nekem meg megbeszélnivalóm volt KCs barátnőmmel, úgyhogy leléptem a Dreher sörsátorhoz vagyhova, és ez - az iváson kívül - abba torkollt, hogy ott a pult mellett táncoltunk két órán át. Volt közben KCs-nek egy halvány kísérlete arra hogy átráncigáljon a Táncdalfesztiválsátorba, ahol Fásy mulató volt, de mondtam hogy én ennyire sosem leszek berúgva hogy ezt elviseljem. Aztán meg Korog lett volna a Bahiába, de az eső miatt lemondtam róla, mert így is bőrig áztam mire odaértem a sátorhoz... hát ilyesmi volt, keserédes bánatombaniszom.

 

Te ne tedd. Ma viszont Placebo, The Orb. (RATM tribute kihúzva - csókoltatom újfennt a szervezőket.) és menni kell a Vurstli Caféba is.

 

Pizzarecept liszt és élesztő nélkül.

1 tojás

70gr zabkorpa

só, pizzafűszerkeverék ízesíteni

olívaolaj pár csepp

tej amennyit felvesz, hogy folyékony legyen (1-1,5deci)

 "Ezt rákenem sütőlapra, én vékonyan szoktam. 8 perc alatt megpirítom 170 fokon, majd utána teszek rá, amit csak akarok és még 10 percig sütöm. Nekem nagyon bejön, fini és gyors!" innen loptam az alapötletet, csak kicsit kiegészítettem.

Feltétnek ma ezt csináltam:

1 sűrítettparadicsomkonzervbe pizzafűszer meg só, ezt rákenni a "tésztára", aztán paprikával töltött olivabogyót félbevágtam, és egy fél csomag mini mozzarella, azokat is feleztem. Egy doboz szardiniát is szétszedegetve rápakolni, meg kell sózni a mozzarella és a szardinia miatt, majd reszelt sajt még, és be a sütőbe a maradék 10 percre. A végén rákapcsoltam még öt percre a grillt is. Bármilyen hihetetlen, ketten laktunk jól belőle. Röhejesen gyors, tényleg