tegnap sikeres nyomdász-kajtatás - köszönöm mindenkinek a segítséget - után ma megkapjuk a próbanyomatokat délután, és ha okés, akkor estére elkészíti eb a kártyákat, amit szombaton készrenyomnak. Részleteket még babonából nem, majd ha kezünkben a végtermék.

Aztánmeg elrobogtunk a nemzetibe, és fáj még a hasunk, meg lesírtam a sminkem a nagy röhögésben. Mindenkinek csak ajánlani tudom: The Comlete Works of William Shakespeare (abridged)

és amikor minden úgy tűnt hogy kontrollálható és megoldódni látszik, akkor beüt a krach: a nyomdász szimplán nem vállalja az ültetőkártyák kivitelezését... mert hogy már sokat szopott a meghívókkal is, mert hogy túl színes (sic!!)

?!?!?!?!??!?

ki ismer egy gyors, megbízható nyomdát valahol akárhol?!

(update: 5db szín található rajta, nincs színátmenet... ) 

Megosztom veletek is az "idézetet" amit a meghívóra választottam/választottunk.

Te volnál Ama
Pillangó? s én: Csuang-ce?
Álmodnánk egymást?…

(BASHO)

Azért idézőjeles az idézet, mert pont hogy nem idézetet, hanem teljes verset szerettem volna, ugyanakkor e miatt a kikötés miatt rövidnek is kellett lennie, és ekkor már tutibiztos voltam benne hogy haiku lesz. Aztán Basho haikuit kezdtem olvasgatni, és ez lett...

Itt az angol fordítás, az eredeti és párhuzamosan a nyersfordítása

Amúgy összeszedtem mindenféle infót magáról Bahso-ról (Matsuo Basho (1644-1694)), Chuang-Ce-ről (vagy Dzsuang-Szi, vagy Soshi, stbstb) (Kr. e. 369 k. - megh. 286), Szabó Lőrincről (1900-1954) és a haikuról mint műfajról. Akit érdekel, szóljon.

Esküvő: 

esküvői cuccokból nekem már csak harisnya kell, ebnek meg öv, úgyhogy azt mondhatjuk hogy majdnem oké a helyzet. Kaja lefixálva, szállás lefixálva, cukrász lefixálva, dekor+virág lefixálva, meghívókat kihordtuk (kivéve KCs+P+A, meg aeonflux, de azt is hamarosan pótoljuk), ruhák megvannak, kozmetikus+fodrász megvan, fotós megvan, ültetési rend alakul. 

Most jöhet majd lassan maga az esemény, és közben meg utána a nagy összeveszések, idegbaj, és halálos sértődések. Legalábbis Murphy meg az eddigi tapasztalatok ezt mutatják. Kurvajó az ilyen, hogy kesergek anyáméknak hogy kit hogy juttassak el hozzánk vidékre, mert nincs kocsija meg ilyesmi, és akkor mondják hogy "nehogymár ezt én akarjam megszervezni, oldja meg mindenki magának, ne akarjam felvállalni másnak a problémáját is." Aztán rá fél órára jön a telefon anyámtól hogy "dehát milyen ruhát veszünk majd fel apáddal?? Nincs egy rongyom sem... " stb... 

Lakás: 

Közben megjelent hétfőn az expressz papíralapú újságjában is a hirdetése mind a kettőnk lakásának, eddig csak nekem telefonáltak, igaz már hárman is, de az is igaz hogy mind a három ingatlanos volt... azoknak meg goto sunyi.  

Amúgy új szerelmünk van, már ami a budapest környéki kistelepüléseket illeti, de ezt most babonából le se írom. Most az új lakás/telek/régiház projektetket befagyasztottuk mindaddíg amíg egyikőnk lakását el nem adjuk...

Jaés: Tudta-e Ön, hogy az expresszben nem lehet a hirdetésben semmilyen webcímet megjelentetni? 

Kölök:

csak bosszant; mert vérzek mostmár másfél hete, de semmi... ebből ilyen kiskanalas műsor lesz. Fantörpikus! 

most találtam meg hogy hova akarok nászútra menni: A38-ra április 17-én.

AMON TOBIN

wááááááááááááááá

csak hogy mindenkit esküvős részletekkel untassak: tegnap megvettük a "dekorációt", ami tulajdonképpen színes szalvétákból, pár mécsesből, zöld futóból, meg majd virágokból fog állni, a téma a tavasz. napsárgával, fűzölddel, finom rózsaszínnel.

Sárga tulipánok, nárciszok és további aranyos tavaszi virágok jelentkezését várjuk "cserépben" jeligére.

kedves W, engedd meg hogy itt válaszoljak, mert kommentnek kicsit hosszú lett: 

Perszehogy élvezi az ember, hiszen azért csinálja. illetve kicsit visszás is, mert szeretné az egészet, de álmaimban sem gondoltam hogy ennyi kompromisszumot kell útközben kössek, akkor amikor már nincs visszaút. Ha az elején látom hogy ez vár, akkor megmondom őszintén: nem vágtam volna bele, de most már nem tudom visszacsinálni.
és ne hidd hogy majd kárpótolni fog a királylányos rész: mert nem; mert nem leszek még véletlenül sem szép: all time legdagibb vagyok, és egy kibaszott hószörny leszek, egy stan a pan mellett, stb. ezért is ragaszkodtam hozzá hogy személyesen vigyük ki a meghívókat, hogy lássák hogy nem lesz varázslat, meg fodorbodor

nem az ajándékok miatt csinálom, mert legeslegjobb esetben is nullszaldó lesz, de ezt sem hiszen, és én finanszírozom a felét, szóval ezért sem

és nem eb miatt, vagy a kettőnk miatt, hiszen tudom hogy ez az érzés, a tudat, a kapocs már rég megvan, és meg is marad; ahogy szokták mondani a papírtól semmi nem változik

a teendőkkel nem segít anyu vagy akárki, csinálni kell magunknak, hajtani kell nekem

szóval hogy ha most ebben a szent pillanatban kérdezed, hát nem, kurvára nem éri meg. Ugyanakkor mégis: mert tudom hogy majd nagyon jó lesz a sok barátot is tyúkanyóként ott tudni, megetetni, a rokonokat szintén, rég találkoztunk, rég beszéltünk. szóval most perpillanat a mérleg negatív, de az átbillenés reményében gyúrom tovább a szart hátha vár lesz belőle

Úszunk a teendőkben. még úgy tűnik kontrolláljuk a dolgot, de lehet hogy ez már csak illúzió...

Tegnap is vidéken, az étteremben talált minket az napnyugta, épp egy utolsó előtti egyeztetés a menüről, kajákról, italokról, vadakról, szállásról, dekorról, meg az én idegeimről.

Nem egyszerű egy ilyet szervezni alapból sem, de úgy a totál K.O. hogy bal oldalamon após, jobb oldalamon saját anyám, és mindenki jobban ért mindenhez, de ha megemelem a hangom, akkor már mindenki néz rám hogy mit hisztizek? fel se fogják hogy nekik ez csak egy nap volt, és nem az az egy hónap amióta mi minden este meghívótosztunk/szervezünk/vásárolunk PLUSZ lakásbiznisz PLUSZ gyereknyomor szentháromszöget nyomunk...

A legjobb társam most egy fekete napi bontású kisalakú határidőnapló meg a gugli kalendar. Ez az én karikás-ostorom amivel a teendőket kordában tartom. illetve tartjuk, mert éljen az internet, meg a huszonegyedik század, és hogy file-sharing, meg calendar-sharing, szóval csakazértis megcsináljuk, és csakazértse csavarodok be.

Még akkoris, ha immár majd másfél hónapja konstans PMS idegállapotban leledzem ettől a szaros nemtudommilyen helyzettől, ami csak nem akar megoldódni. hétfőn megyek, lézerkardoztatásra, aztán eldől hogy akkor mostmár műtét-e vagy sem.