tegnap fürdés közben rámjött a köhögés, aztán éreztem hogy tele a szám, és ki kellett köpjem, erre az ütő is megállt bennem mikor a kád alján ott piroslott a sok kiköpött vér. óóó, most végemvan... aztán megvilágosodtam: hiszen épp fogat mosok, akkor meg mindig vérzik az ínyem, úgyhogy akkor mégsem tödőbaj.. huhh... bár pölö most is elég fosul vagyok - belebetegedtem a nagy örömbe, mi? vagy ez a keretes szerkezet: amikor kirúgtak, akkor is lerohadtam, most is ezzel kell ünnepelni hogy vége? nagyon fáj a torkom, nagyon szarul köhögök, de szerencsére nincs az az elesettség érzés, úgyhogy nem panaszkodhatok. Viszont most megyek vezetni - fokozott figyelmet kérek az úton közlekedőktől: a tüsszentéskor a kormányba fogok kapaszkodni -, ugyanis már csak ez a két hetem van hogy megcsináljam a jogsit, utána nincs szabi most három hónapig. nemtom hogy sikerülni fog-e...