EQ fogyatékos, továbbra is leszázalékolva

mirwen

mirwen


Egy - megérett a meggy

2009. július 09. - Mirwen

Ezzel már adós vagyok egy ideje, ugyanis július elsején Zsófi megkapta az első kanál gyümölcslevét: meggylé.

Történt ugyanis, hogy kicsit meg volt fázva, és adtam neki cévitamint, meg megmutattam az otthoni dokibácsinak, akit nagyon szeretek és megbízok benne, ő meg  azt mondta hogy ne cévitamint adjak neki hanem akkor már gyümölcslét. Jól meglepődtem, hiszen eddig úgy voltam vele hogy a mai állás szerint fél éves korig semmit, csak anyatej (ill. tápszer ofkorz).

Aztán elmagyarázta, hogy a tudomány legeslegújabb állása szerint érdemes négy-öt hónapos korban megkezdeni az idénygyümölcsök levének kóstoltatását, sőt a gluténnel se szabad várni egy éves korig, az menjen fél éves kortól. (a tej még mindig sokáig tiltólistás.) Így sokkal jobban elkerülhető az allergia.

Főleg nekünk jó, mert itt a nyár, friss a meggy, alma, körte meg a barack (minél szőrtelenebb), abból nyomjak levet, tuti jobb C vitamin forrás, és ráadásul megízleli. Lassan egy-egy kanál lével kezdjem, aztán menjen fel kb 20-ig, stagnáljon, majd jöjjön a következő gyümölcs az előző - már megszokott - ízhez keverve, majd fokozatosan "kitisztulva". Persze ez még abszolút nem számít bele az étkezési mennyiségbe.

Aztán kábé fél éves lesz, és akkor meg már mehet a gyümölcs pürésítve is.

Szóval meggy már terítéken, megy a pici szitába a négy szem, paszírozom, és aztán meg jót lehet derülni a különböző fintorgásokon

Adblock

 

Túrótorta

Meske kérésére a túrótorta:

Elivleg úgy kaptam hogy ez a New York cheescake, de a nagy szakácskönyvem szerint nem sok köze van hozzá. Az pl. sütés nélkül készül, és vagy öt tábla fehércsoki van benne...

Hozzávalók:

"tészta":

15 dkg édes keksz (háztartási keksz tökéletes)

5 dkg cukor

6 dkg olvasztott vaj

ezeket ledarálni - én először összetörtem klopfolóval, majd botturmixxal egyneműsítettem. Borzalom volt, jobban jár az akinek van zárt turmix jellegű gépe. Ilyen morzsalékos akármi lesz. Ezt a kipapírozott tortaforma aljába nyomkodjuk, és 170 fokor sütőben 8-10 perc alatt megsütjük, azaz összeszárítjuk csak kb.

"trutyi":

50 dkg tejszínes krémsajt (mascarpone)

50 dkg tehéntúró

18 dkg cukor

3 ek liszt

ezeket összedolgozzuk alaposan. Az a legjobb ha átpasszírozzuk a túrót, akkor nem maradnak olyan kis túrógöbök a masszában. Minél homogénebb legyen. Majd egyesével hozzáadunk:

4 tojás

mindegyik után alaposan elkever

2,5 dl tejföl

2 tk vaníliakivonat

Mégegyszer összedolgozzuk a masszát, majd rácsorgatjuk a morzsalékos alapra, és be a sütőbe 50-60 percre. Így néz ki ha nem sütjük eléggé meg (50 percnél kivettem, és még folyós volt a közepe, ezért beesett, de finomnak nagyon finom volt így is)

Amúgy a legeslegfinomabb ha a csatos formában hagyjuk kihűlni, majd be a hűtőbe - vagy ilyen időben mi kint tartjuk az erkélyen - és csak úgy 6-8 óra múlva esszük. 

tőmondatokban

szombaton voltunk Bánkon, korcsolyázókat nézni és havat taposni. Majd Nőtincsen beültünk estebédelni a Szent Flórián fogadóba.

vasárnap hatalmas pakolászás volt, eb iszonyú nagy segítség, iszonyú hálás vagyok. Csomó dolgot végre a helyére pakoltunk. Sütött olyan isteni szarvascombot, hogy porhanyósabb volt mint a vaj. Cserébe sütöttem neki New York túrótortát, vagy valami hasonlót, nem lett rossz.

hétfőn vidék, CTG, gyerek rendben, ver a pici szíve mint a kistraktor.

Most épp az első adag babaruhamosás megy.

 

Erős-savanyú leves

Nos, miután tegnap felhúztam magam a Bűvös Szakács cikkén, és épp meg akartam halni hogy nem mehetek oda végigenni a kaiseki menüt, akkor úgy döntöttem szegény ember vízzel főz, csinálok egy kínai erős-savanyú levest.

Az a szuper a kínai kajákban hogy kábé három perc elkészíteni őket. DE! Azért nincs minden ingyen, ami itt megspórol az ember, azt jól ledolgozza előtte, ugyanis az előkészületek eltartanak egy darabig.

Egy negyed csirkemellet feltettem egy pár szem borssal meg fél hagymával meg egy kis sóval főni. Közben apróra vágtam minden hozzávalót. Az lenne a titka hogy minél inkább egyformára kell darabolni mindent.

Kezdtem az első etappal: 3 gerezd fokhagyma és úgy két centi friss gyömbér apróra vág.

Aztán a többi, amit lehetőleg julienre vágunk: répa, újhagyma (ezt karikáztam), bambuszrügy, shiitake. Közben elkészül a csirkemell, azt is picire vágjuk, majd lecsöpögtetés után a tofuból is hasonló méreteket darabolunk.

erős savanyú leves alapanyagai

bal oldalon a fokhagyma-gyömbér egyben, bögrében a tofu, vékony csíkokban a répa meg hagyma, aztán alatta a bambuszrügy, shiitake. Alatta csirkemell, keményítő, tojás.

jobb oldalon: rizsecet, halszósz, főzőbor (ezt végülis nem tettem bele), szójaszósz, szezámolaj, bors, thai chilipor, és az elmaradhatatlan: erőspista. No meg a szégyenszem, az erőleveskocka.

Aztán első lépés: wok, bele olaj, majd a gyömbér-fokhagyma, aztán bele egy kis csilipor. Ezt jó nagy lángon megkavarni, vigyázni nehogy megégjen, majd bele még egy kanál erőspista. Ezt is átkeverni, majd kikotorni egy tálkába.

Aztán az üres wokba úgy egy liter vizet teszünk (wokot persze nem kell kimosni), és szinte minden összevagdosott hozzávalót beleborítunk, meg az alaplevet is (kocka). Kis ideig fő.


Aztán elkészítjük a keményítőt: a porba egy kis hideg víz, elkever, majd a levesbe belecsorgat.

De ez is, meg maga a további fűszerezés is teljesen ízlés kérdése: ki mennyire szereti kocsonyásan/ecetesen/szójásan/tojásosan/borsosan/csípősen.

Mert jön bele az ecet, a szójaszósz, a bors, meg belecsorgatjuk a felvert tojást keverés közben. Aztán az elején elkészített csípős-fokhagymás-gyömbéres cuccból is belekanalazunk ízlés szerint, meg pár csepp szezámolaj, és megszórjuk újhagyma-zölddel.

és kész is!

Jóétvágyat.

Büdös kölök

Ha a gyerek már nagy lesz, és épp rámcsapja az ajtót mert kamasz és én meg csak meg szerettem volna kérdezni hogy milyen volt a napja, nos akkor azt fogom üvölteni neki, hogy "bezzeg amikor várandós voltam veled, nem ehettem kilenc hónapig szusit!"

Pedig voltam londonban is ahol minden sarkon ezt árulták, és még a végén pont bezár a Fuji is. 

Sírok.

Kariajik

Az úgy volt hogy rájöttem hogy idén nem nagyon tudok mászkálni majd a karácsonyi ajándékok beszerzése miatt, ezért valami sk dolgot terveztem, de azoktól meg néha falra tudok mászni, úgyhogy valami igazán tutit kellett kitaláljak, amit én is szívesen kapnék. Ekkor jutott eszembe hogy mi lenne ha mindenféle üveges finomságot gyártanék, és rögtön valahogy a lista is kialakult: narancslekvár, lilahagymalekvár (sültek mellé) és konfitált libamáj. Így együtt komplett, hedonista és ínycsiklandó.

És persze még sosem csináltam egyiket sem. Úgyhogy kicsit féltem, ezért mindenből készítettem próba adagot, hogy ne szívassam meg magam túlságosan. 

A legegyszerűbb és legolcsóbb a lilahagymalekvár, úgyhogy vettem egy kiló lilahagymát, majd egy estét végigsírtam amíg megpucoltam, majd legyalultam, és lett egy szép kis adag:

majd feltettem a recept szerint lassan, sokáig a tűzre. De mivel csak egy kiló, már egy óra múlva kész kellett volna lennie, de semmi... két óra múlva is még mindig csak úgy nézett ki mintha főtt lilakáposztát kavargattam volna, úgyhogy kétségbeestem, és lapozgattam a sokmillió TELJESEN KÜLÖNBÖZŐ lilahagyma lekvár receptet, és végül a karamelles mellett tettem le a voksom, azaz csináltam egy fél kiló cukorból karamellt, és ráöntöttem a hagymát, na ekkor gyönyörű állagú lett, meg is örültem, viszont mikor megkóstoltam, akkor rájöttem hogy nem büntethetek ezzel senkit sem. Ezért azzal a lendülettel lemondtam arról hogy valaki is lilahagymalekvárt kapjon, és ekkor éreztem hogy kissé nagyobb fába vágtam a fejszém mint ahogy azt az elején gondoltam.

Jött a következő, a narancslekvár, amihez próbának egy kiló mandarint találtam otthon, meg egy limoncello-s mandarin marmalade receptet, ami tökéletesen sikerült, isteni lett, úgyhogy belevágtam a narancslekvár elkészítésébe, viszont itt is teljesen egymásnak ellentmondó recepteket találtam, ezért a bejárt utat jártam újra, és a mandarinlekvár útmutatása alapján készítettem ezt is. 

Végy nyolc kiló narancsot, ezeket áztasd be egy éjszakára (ez tisztítja és puhítja), majd másnap kezd el levagdosni a héját uborkahámozóval:

csak a külső finom és szép héjára van szükség, a fehér rész keserít, ezért kell a héj vékonyan, nade vért izzadtam mire levagdostam, mert azért ez nem uborkahéj...

Aztán a kapott héjakat egyesével szép gyufaszál vékonyságra összekaszaboljuk

itt már látszik hogy jött hozzá egy kiló citrom és három lime is, azoknak a héja is ment a többihez, majd a narancsokról levagdossuk a maradék fehér héjat:

aztán összedaraboljuk az összes narancsot-citromot-lime-ot, hozzá a héjak, egy kis víz, és megy főni kislángon a tűzre:

Úgy két óra múlva beletettük a cukrot, és még egy órát főtt tovább

mikor már kész, mert elég puha a benne lévő narancshéj, akkor kiporciózzuk üvegekbe, és megy a dunsztba:

Három nap alatt hűlt ki, nagyon vicces volt ahogy ott fűtötte magát még napok múlva is.

 

Aztán jött a libamáj, amitől főleg féltem, mert nem is csináltam még, meg ráadásul ha elrontom, akkor nem kevés pénzt húzok le a vécén. Vettem is egy fél kiló libamájat, meg egy kiló libahájat, és abból készült a tesztadag, amit másnap teljes sikernek könyveltünk el amikor bereggeliztünk belőle, úgyhogy felkerekedtünk, és vettünk még nyolc kiló libahájat és két és fél kiló libamájat.

A hájakat először alaposan ki kell toklászolni, ez volt az egész készülődésben a legundormányabb és legnehezebb rész, mivel nagyon utálom a tollas töpörtyűt, ezért nagyon alaposnak kellett lenni. Aztán kockacukor nagyságú kockákra vagdostuk az egészet, majd feltettem egy lábasba egy kis vízzel, meg fűszerekkel (babérlevél, boróka és szegfűbors) főni, sülni:


Ez itt egy kilenc literes edény, mikor felhabzott, ketté is kellett szednem, mert annyira tele lett az edény. Kellett neki vagy két óra, aztán leszűrtem, és lett egy csomó gyönyörű töpörtyű és úgy öt liter aranysárga libazsír:


A májakat egy éjszakára hideg vizes tejbe tettem kiázni, majd másnap félbetörtem, és kicsit megtisztogattam - nem tudtam olyan aprólékosan mint ahogy a terrine-készítéshez írják a nagyok, mert azonnal úgy olvadt a kezemben a hideg máj mint a vaj, és ráadásul itt szükségem volt rá hogy egyben maradjon, úgyhogy hagytam, és csak a nagyját tisztítottam.

Ezután a libamájakat a nagy fazékba halmoztam

majd a langyos libazsírt ráöntöttem úgy hogy ellepje rendesen

alá egy kis víz, és gyönyöző, lassú tűzön lefedve negyedórát sütöttem/főztem az egyik oldalán, majd fedő nélkül 20 percet a másik oldalán.

Ezután kiporcióztam üvegbe, úgy hogy mindegyikbe került egy fél nagy máj, majd felöntöttem zsírral:

Aztán ki a hidegbe. Másnap mikor megdermedt, így nézett ki:

Szóval szerintem guszta lett, és nagyon remélem hogy ízlett is azoknak akik kapták.

Mivel nem lett lilahagyma lekvár, inkább a kökénylekvárt osztottam el, illetve a maradék szép libazsírt is kiporcióztam, de még négy üveg töpörtyűt is szétosztásnak ítéltem.

Így történt meg hogy végülis lett 2 üveg mandarinlekvár, 1 üveg lilahagymalekvár, 10 üveg narancslekvár, 10 üveg libamáj, 2 üveg libazsír (meg két üveg májas libazsír), 4 üveg libatöpörtyű és a 8 üveg kökénylekvár.

(az anyámnak készített egy kisüveg vaníliás-cukorról nem is beszéve (egy bourbon vanília rúd, rá finomszemcsés cukor, ennek kellett egy hét hogy összeérjen))

Kóstoló

Hamár kaja, akkor megosztom a kis büszkeségem, ugyanis megérkezett A Kolbászból az első kóstoló:

ez itt kéremszépen a világ legrövidebb kolbásza. Amúgy kicsit nyers még a közepe, a széle meg most nekem túl füstös volt, szóval még nagyon nem érett össze. De nagyon tetszett hogy jó apró és kevés a zsír benne - milyen ügyes vagyok. Január közepe-vége felé kell majd először megkóstolni, de majd márciusban lesz igazán ok.

A Kifli

Bodza receptje alapján kreálta eb, mivel nem volt itthon semmi kenyérféle.

CSAK AJÁNLANI tudom, isteni! Foszlós, retro-kifli élmény, amikor a kifli még az a letekerhető tésztájú cucc volt, nem ez a hirtelen puffasztott, másnapra már prézlinek se jó borzalom. Egész sokáig eláll, úgyhogy még harmad nap is ehető, de persze még langyosan a sütőből az igazi!

persze a képek is jobbak Bodzánál, meg meggyőzőbbek, mert ezen olyan mintha kemények lennének, de lágy az egész, mint egy jófajta kifli. Minő meglepetés. Szmájli.

-----

így karácsony táján asszem átmentem kaja blogba...

Pepperkakor

Ma ezt sütöttem eb hathatós segítségével, ami azt jelenti hogy én gyúrtam össze a mixet, majd 4 óra állás után eb kinyújtotta és formázta, mert addigra elfáradtam.

Nincs mézeskalács-szaggatónk, meg különbenis a négyzet az olyan nerd, úgyhogy maradtunk ennél. Nagyon finom az állaga, nem teljesen száraz és nem kemény mint egy mézeskalács, hanem olyan pontjó (ezért óvatosan vele, mert még azon melegében jól be lehet zabálni belőle.)

PEPPERKAKOR

Hozzávalók:

55 dkg liszt, 30 dkg margarin, 2 db tojás sárgája, 10 dkg porcukor vagy darált barna cukor, 10 dkg méz, 0.5 evõkanál szegfûszeg, 0.5 evõkanál fahéj, 0.5 kiskanál szerecsendió, 0.5 kiskanál gyömbér, 1 kiskanál sütõpor, 4 dkg kakaó

Elkészítés:

 A lisztet összekeverjük a kakaóval, majd elmorzsoljuk a margarinnal. A többi anyagot hozzáadva határozottan összegyúrjuk. A kész masszát pihentetjük minimum 3 órát, de legfeljebb 1 napot. Pihentetés után a tésztát kinyújtjuk 2-3 mm vékonyságúra, majd tetsés szerinti formákt szaggatunk belõle. Elõmelegített sütõben 180-200 celsius fokon 5-6 percig sütjük.

----------------

Kicsit vastagabbra hagytuk, olyan 4 mm-esre, mert elég nehéz volt különben felszedni a deszkáról, és ezért picit tovább sült, úgy 6-8 percig.

én nem találtam a nyers tésztát elég fűszeresnek, úgyhogy tettem bele még mézeskalács fűszerkeveréket - mert kardamom és őrölt csillagánizs nem volt itthon - úgy két evőkanállal.

süti beállítások módosítása