nem írtam, mert nem voltam gépközelben, pedig közben megtöltődött a konténer, és másnap az összes vízvezeték gyönyörű rézcső lett, és csodaszépek a kis praktikus csapok, szelepek. Szóval örömködés.

Este negyed tizenegyig ott voltunk a lakásban hogy átbeszéljük újra meg újra, meg mégalaposabban ahogy csak lehet a csempék elhelyezkedését a falon, padlón, kádoldalán, ahova csak kerül, mert ma a kádbeállítás után nekikezd Elemér a burkolásnak. Nagyon nagyon kíváncsi vagyok hogy hogy fog kinézni a dolog. Mondjuk még előbb vennünk kell egy csomag lamináltpadlót, hogy tudja tartani a szintet a padlóburkolatok között, mert a küszöböket is kiszedettük. Meg talán a vécécsészét is kicseréli ma. De majd este!

A lakásra tegnap rá se ismertem amikor beléptem, teljesen meghökkentő hogy milyen hatalmas változásokat lehet elérni csak a szinekkel...

Amúgymeg Elemér a tervezett két hét helyett egy hét alatt akarja letolni a munkát, úgyhogy nagyon rákapcsolt, és rögtön atomjaira bontotta a fürdőt meg a konyhát, mára csak a konyha kövezete meg a vécé maradt, és már neki is áll valószínűleg a vízvezetékek átszerelésének. Meg tízre jön a hatköbméteres sittszállító, amit hipp-hopp megtöltünk a cuccokkal. Én ma is meló sokáig, de eb délután háromra lehet hogy már oda tud menni, és segít egy kis konténerbe-lehordásban, hogy haladósabb legyen, és még lehetőleg a szomszédok előtt mi rakjuk tele azt a konténert, hamár huszonkétezer nettó (!) egy ilyen fuvar. Mondtam már hogy a következő életemben sittszállító konténeres szeretnék lenni? 

a mesteremberek szép komótosan eldolgozgatnak, úgyhogy elég látványosan néz ki immár a lakás. Itt meg lehet tekinteni az eredményt. Holnaptól új season, mert a burkoló megjön, beköltözik, és nekiáll a csempeleveréstől a burkolásig mindenféle dolognak.

és tegnap megérkeztek a szakemberek...

(a sokeszű meg tegnap nem rakott be fényképezőgépet, így az első látványos képeket mobiltelefonnal kellett készíteni...)

Tegnap visszavittük a csúnya üvegmozaikokat az üzletbe és a biztonság kedvéért vittünk két falicsempét a fürdőszobából hogy hozzá tudjuk illeszteni, és megnézni hogy passzol-e jóóól. Nem kevés tökölés után megtaláltuk a befutót, ami ugyan bazidrága - majdnem tizenhatezer forint négyzetmétere -, de mivel úgyis csak három lapot vettünk, nem volt vészes. és eszméletlenül jó. szerintem. még. aztán majd a falon meglátjuk.

Ezenkívül a kisrablós incidens miatt én nem tettem semmit a felújításos ügy érdekében, ellenben eb szorgosan matatott a lakásban.

ÁÁM! a mai nap híre viszont az, hogy reggel félnyolckor már a lakásnál kezdtünk, mert ott vártak minket a festők, akik még a burkoló előtt megkezdték ezennel ünnepélyesen a tapéta és egyéb festékek leszedését, meg a hasonló előkészítő&szemetelős munkákat. Azaz folyik a munka a lakásban, AS WE SPEAK! éjjjjjenéjjen!

Meló után megyünk is, pakolunk (meg persze fotózunk), illetve hatra jön a villanyszerelő csóka.

Hétfőn csak egy kis piszmogásra ugrottunk fel a lakásba, meg egyeztettem egy villanyszerelővel aki holnap jön felmérni. Ezenkívül döntöttünk hogy melyik festő lesz, eb meg még sok doboz papírt cipelt el a papírgyűjtőbe.

Ezenkívül tesóm lediplomázott az orzsén mint másoddiploma, és iszonyúan gratulálok neki most is újra.

Kedden meg dokinál voltam, ahol végre megtudtam hogy nem egy utolsó akaratgyenge disznó vagyok, hanem IR, úgyhogy végre boldogság, meg gyógyszer (meg a diéta ofkorz) és a szigeten újra találkozhattok Cérna Mirwennel! Jippí!

Este meg voltunk még gokartozni is, de az speciel negyedannyira sem érdekelt mint a Nap Híre.

Ma meg KCs barátosnémmel megyünk Kisrablóba ahogy azt régen is oly sokszor megtettük, de most lesz az estnek sztárvendége is: SA, aki hamarosan diszidál, úgyhogy erről meg kell emlékeznünk erősen.

Pénteken átcincáltuk az összes bútort a középső szobába ami ott marad, és az eredetileg tervezett "csak az ülőgarnitúra marad" felállásból már nem sok minden van, mert megkegyelmeztem pl két fotelnek is és nem számoltam pl a sok sok bizbasszal ami lakásdekorációs célt szolgált annó, és talán még fog is, meg a temérdek papíralapú izével - számlák, szerződések, stb... kvázi az életem -, amiknek a tárolása még külön kihívás...

Szombaton csak egy festő jött felmérni a lakást hogy adhasson árajánlatot, a szombat pihenőnap volt. Aztán

vasárnap meg megkaptuk az arcunkba a festő árajánlatát, ami szinte forintra megegyezik a másik festő ajánlatával, úgyhogy majd ma döntést kell hoznunk hogy melyikük legyen a befutó. Aztán még egy kis ejtőzés és egy majdnemkurvajó izlandi film után átmentünk egy kis lájtos hétvégi matatásra. Eb a közlekedőt hozta 90-ről 100%-os tapétátlansági fokozatra, én meg lepakoltam a két fapolcomat, szortíroztam, majd szétszereltem őket, és lepakoltuk a kocsiba. Tesóméknál lesznek ezentúl garázs-polcok, mint ahogy eddig is elvileg arra szánták őket, csak nálam voltak felminősítve könyves illetve tévépolccá (ezt így írják helyesen?).

ezenkívül vettünk még üvegmozaikot négy lapot, de még a héten vissza akarom vinni és becserélni valami más szinűre mert mikor otthon a csempéhez próbáltam, nagyon bénán nézett ki. ultranagyon. sírtam is majdnem. de aztán mégsem. mert erős vagyok és nem fogok a tapétafecniken térdepelve, üvegmozaikot szorongatva sírni már csakazértsem. de bosszúból nem is fényképeztem le.

még csak a negyedik rész, de máris unalmasabb vagyok mint a Barátokközt.

Szóval tegnap részemről kásahegyátrágás vette kezdetét, ami nyolc zsák ruhában manifesztálódott az este végén. Eb meg kipróbálta az új betonfésűjét, ami egy ilyen drótkefe-fej extension a fúróra, hogy a plafonon engedelmességre bírja a tapétának álcázott hármas erősségű légvédelmi pajzsot. Fél kilenckor hagytuk el az objektumot, hogy kimenjünk tesómékhoz egy kicsit, ejtőzni a kertiszékekben.

Szóval mostanság ilyesmi tartalommal fogok jelentkezni, TV Deko szevasz. Ma elvileg az uvegmozaik.hu-sokhoz megyünk (aztán a lakásba rakodni), holnap eb vizsgázik (aztán a lakásba rakodni), vasárnap meg lehet hogy előadunk egy road movie-t a bútorokkal az orszában (és egy kis rakodást a lakásban).  

tegnap apu felhozta a csempéket mivelhogy raklapon voltak lefóliázva, és egyszerűbb volt azonnyomban feljönni vele mintsemhogy felbontani, lepakolni egyesével hogy majd a hétvégén lemenjünk érte és újra bepakoljuk, majd fent pesten meg ki.

Egy kis kaland után sikerült is leegyeztetni az egészet, majd a kiskocsi segítségével eb feltologatta a lakásba az összes csempét - anyuéktól ekkor le is léptek haza -, majd miután csináltam egy csempefotózást, nekiálltunk az érdemi munkának. Én a borzasztú lassú és nagyon nem látványos papírszortírozásnak - hat év papírtermését álltam neki egyesével szortírozni, számlák, nemszámlák, szerződések, csekkek, kell, nemkell, szemét, afrancbaeztmegkellmégtartani. Közben hogy valami haladás is legyen, két sokfiókos kisszekrényt is kiürítettem, hat zsákkal a lábamnál (papírszemét, műanyag, fém, elektronikus hulladék, vegyes szemét, zúzandó). Fiókosok done.

Közben eb meg az előszobában szedte le a falról a tapétár körben körben, meg a közlekedőből  a tükröt is leapplikálta, majd nekiállt a nappali rusnya nagy barna beépítettszekrényét szétszerelni. És én meg NEM FOTÓZTAM!! áááá... majd holnap a végeredményt. Mert ez tényleg látványos!

A képek

jaigen, mareggel meg megkaptuk a festő eddig elkeveredett árajánlatát, és azóta nem tudtunk egymáshoz szólni. Lehangolóan borzasztóan sok összességében. Egyesével persze érthető hogy miért ennyi a glettelés, meg miért annyi a festés, meg miért amannyi a mázolás, de jajj... most nemtudom mi lesz...

Tegnap a konyha és a kamra kiürítése volt a cél, és este fogalmazódott meg bennem hogy agile módszerrel csináljuk az egészet, kis iterációkban, előre lefektetve az adott nap teendőit, este summázva, mint ahogy melózok itt bennt is. Jól bevált mindkét helyen, miért ne tennénk.

Mondjuk nagy segítség az is hogy a szomszédaim meg költözködnek el, kicsit szedettvedett társaság, a csaj volt a közösképviselő. Mindegy, a lényeg hogy költözködnek, és ahova költöznek ott azt ígérték hogy bútorozott lesz, de mint kiderült mégsem, úgyhogy szíves örömest vitték el a nemkellős béna szekrényemet, konyhai felszerelést, függönyöket, stb. Elvittek egy nagy rusnya szőnyeget is. meg a törött akváriumot, mert majd megfoltozzák. Aztán a végén odaadtam nekik azt a képet, amit egyszer egy ismeretlen eredetű agybénulás alkalmával vettem az obiban(!!!!!) és borzasztó giccses és ezt amint hazaértem vettem csak észre (gondolom akkor múlt el az agyérgörcs) úgyhogy maradt nejlonban valamelyik ülőgarnitúra alatt a föld felé fordítva évekig, és most egy jobb élet reményében odaadtam a szomszédnak, és neki meg még a szava is elállt, és irtó hálásan köszönönte meg, és ez így nagyon jó díl volt.

Képek